Sári, Klári, Janka – nőkről elnevezett települések Vajdaságban?

Kétségtelen, hogy sok település neve személyhez kötődik. Érdemes utánanézni, hogy Rezsőháza, Tamáslaka, Lukácsfalva, Zsigmondfalva, Pálmajor, Ernőháza, Lázárföld, Istvánfölde... kiről kapta a nevét. Jóval ritkábban ugyan, de női nevek is szerepelnek a helységnevekben: Zombor községben találjuk Sárit, a bánáti oldalon ennél több is „rejtőzik”: Zichyfalva közégben Kismargita, Nagymargita, Nagybecskerekhez közel Jankahíd, Erzsébetlak, Magyarcsernye községben Klári, és Leónamajor, Begaszentgyörgy községben pedig Katalinfalva. Már csak az a kérdés, hogy az elnevezés valójában kihez kötődik. Tényleg nőkhöz?
A fotó Erzsébetlakon készült.

A szőke Tisza

A Tisza Titelnél

Közelíthetünk a népművészet, a legendák, a költészet, vagy akár a madár-, és állatvilága felől, de a folyószabályozás, a ciánszennyezés, sőt a ‘virágzás oldaláról is, egyre megy, mindenképp a Tiszáig, a legmagyarabbnak tartott folyóig jutunk el. Közelíthetnénk akár a hidak felől is, hiszen nem is túl régen, 2010 karácsonyára készült el a Bácskát és Bánátot összekötő, Ada és Padé közötti híd, kétségkívül a legimpozánsabb a folyó vajdasági szakaszán. Híd könnyíti a Tisza mentén élő emberek életét Zentánál, Törökbecsénél, Zsablyánál, Titelnél is, de ez valójában nem sok, a folyó mindkét oldalán élők szerint több híd kellene a zavartalan közlekedéshez.

Fehértemplomi tavak

A fehértemplomi Szent Anna katolikus templom

Nincs sok természetes tó Vajdaságban. Legtöbb állóvízünk emberi tevékenység nyomán keletkezett, akár téglagyárak környékén, akár erőművek építésekor. Keletkezésüktől függetlenül mégis talán a legismertebb a Palicsi- és a Ludasi-tó, valamint az Écskai- és a Ruszanda-tó Bánátban, továbbá az Obedi-láp Szerémségben.

A leg-legeket tekintve kétségtelenül a legnagyobb idegenforgalmi hagyományokra a Palicsi tekinthet vissza, a legkevésbé urbanizált pedig az Obedi. Országos, tehát szerbiai szinten a legnagyobb a 253 négyzetkilométer felületű, mesterséges Đerdapi-tó, az egyik kegszebb pedig a Drina mentén ugyancsak vízierőmű építés közben keletkezett Perućaci-tó. A legfelkapottabbak viszont az utóbbi években minden bizonnyal az egymáshoz igen közel eső fehértemplomi-tavak, valamint a szűkebb Szerbia északkeleti részén, Veliko Gradište melletti Srebrno jezero, azaz Ezüst-tó.

Bács

A bácsi vár az aracsi pusztatemplom, a redneki (Vrdnik), a verseci (Vršac) mellett a legrégebbi épületromok közé tartozik a mai Vajdaság területén. Nem véletlenül tartja számon az itt élő magyarság, hisz ezek a műemlékek erősen kötődnek történelmünkhöz, őseinkhez. És jó, hogy nyomuk maradt, mert vannak olyanok is, melyekről csak sejtésünk van. Például a horvátországi Újlakkal/Ilokkal szemben volt a XIV. és a XV. században egy Pest (Újlakpest) nevű település, a mai Palánka ennek a helyén vagy az mellett keletkezett. Feltételezések vannak Bodrogról, vagy a XIII. századbeli cserögi/Čerević várról, és bizonyár sok minden másról.
A köztudatban mindenesetre úgy él, hogy a mai Vajdaság területén a középkorban nem volt semmi, holott volt egy fejlett településhálózat, volt egy fejlett kultúra – állítja több szakember is. Az egyetemeken – Bécs, Krakkó – a XIV. és a XV. században több mint százan tanultak e vidékről (Futakról 13-an, Bácsról 11-en, Apatinról 10-en), osztotta meg a nyilvánossággal Szabó Zsombor szabadkai építészmérnök. Mint mondta, sokan visszajöttek közülük. Újlaki Miklós Újlak számára az volt, mint a Mediciek Firenze számára. Templomot, kolostort építtetett, várfalat emeltetett, igazi mecénás volt. Futaki Miklós Futakot fejlesztette...

Van egy malom, nincsen köve

Topolyai szélmalom

Van egy malom, nincsen köve, mégis lisztet jár, mégis lisztet jár... – tartja a népdal, mely hűen őrzi a gabonaőrlés szép emlékét, viszont maga a művelet, és az őrlés eszközéül szolgáló szél-, vízi-, vagy szárazmalmok eltűntek. A néhány „megmaradt kivétel” közül talán a topolyai szélmalom a legismertebb. Nagyon kevés ez az egy-kétszáz évvel ezelőttihez viszonyítva, amikor őseink helységenként akár több tíz malmot is üzemeltettek. Végérvényesen emlékeinkbe zártuk volna a régi fajta malmokat?

Nagyon úgy tűnik. Épp ezért lepett meg kellemesen, hogy Nagykikindán megmaradt egy szárazmalom, ráadásul meglehetősen jó állapotban van. Sőt, a feljegyzések szerint az Alföldön csupán két szárazmalom található, az egyik ezek közül Nagykikindán.