A hosszú ideje szlovák többségű, dél-nyugat bácskai Kulpinról manapság kevesen feltételezik, hogy Bácska legrégibb helységei közé tartozik. Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című pótolhatatlan műve, de a Pallas Nagy Lexikona szerint is azonban ez minden bizonnyal így van, sőt a hivatalos magyar névvel, Kölpénnyel egyenes összefüggésbe hozzák. Anonymust idézik, miszerint „korában már virágzó telep lehetett, mert bizonyára a névhasonlóság alapján fűzi ehhez az ősi Kölpön vitéznek nevét, amikor a 41. fejezetben azt írja, hogy Árpád Csongrádról Titelig és a szalánkeméni révig jött s az egész Tisza és Duna alján lakó népet meghódította."„Innen megindúlva, a bodrogi részekre jutának és a Vajas folyó mellett tábort ütének és azon részeken a vezér nagy földet ada minden lakosaival együtt Tasnak Lél atyjának és anyai nagybátyjának, Kölpön-nek, Botond atyjának." – írta Anonymus.
A dolog akkor válik izgalmassá, amikor kiderül, hogy a kölpények valójában skandináv eredetű népcsoport, amelyet az Árpád-ház korai uralkodói, közülük is elsősorban valószínűleg Taksony fejedelem, illetve trónörököse, a jövendő Géza fejedelem katonai segédnépként, illetve határőrökként használt. A kölpények a bizánci császárság haderejében is ott voltak, a XI. században kulpingoi néven említik őket. Hogy mindennek pontosan mi köze lehet a Petrőc/Bački Petrovac községhez tartozó faluhoz? Több mint sejthetjük!
