Kezdhetjük ott,
hogy „1849 márc. 29. Theodorovics rác és osztrák katonái és a Nagy-Becskerekre
siető Perczel honvédsége között itt véres ütközet volt, mely estig
eldöntetlenül maradt, de másnap reggelre Perczel akadálytalanul folytathatta
útját Becskerekre.” – áll a Pallas lexikonában Melence/Melenci egykori
nagyközségről, melynek 1891-ben kb. 3000-rel több lakosa volt, mint ma.
Akkor
8691 lelket számláltak össze, közötte 160 magyart, 8234 szerbet, a település
takarékpénztárral, vasúti állomással, posta- és távíróhivatallal rendelkezett.
Nem vagyok biztos, hogy most mindez megvan, még akkor sem, ha a Ruszanda nevű
tó/jezero Rusanda – mellyel egybenőtt a település –, és a partján kiépített
rehabilitációs gyógyfürdő szinte kínálja a megélhetést.
