Atya, Atyavár

Alapjában véve régóta csak romjaiban látható, ismeretlen még a neve is. Egykor Atyának, Atyavárnak hívták, ma a horvátországi Šarengraddal azonosítják, mert ennek a Duna jobb partján fekvő településnek a közelében emelkedett a magasba egykor Atya vára, a neves középkori Maróti család tulajdona. A helység Újlaktól/Iloktól 8 km-re nyugatra található, és közigazgatásilag is idetartozik.
Első említése Athya néven 1275-ből származik, mint földesúri birtok szerepelt. Maróti János macsói (ma Mačva) bán építhette a Boszniából a közeli Szt. Lélekre menekült ferencesek védelmére. A Maróti család kihalta után vingárti Geréb Mátyásé és Péteré. Más források szerint a várat Kükei Szár László nyitrai ispán építhette a XIV. század elején, majd a Marótiak 1476 előtt helyreállították.

Újlaktól Ilokig

Bevallom, nem tudtam, hogy Magyarország egyik védőszentje, Kapisztrán János (a magyar hadsereg védőszentje) Ilokon, az egykori Újlakon halt meg. Emlékét egy kápolna őrzi, horvát nyelvű emléktábláját a templom bejáratában helyezték el, de a templom oltárképén, és homlokzatán is Kapisztrán alakja látható, amint zászlóval a kezében harcra buzdítja a parasztkatonákat.

A Horvátországhoz tartozó Ilokon Ivan Kapistranként emlegetik a szentté avatott olasz teológust és hitszónokot, a nándorfehérvári diadal hősét, aki a dicső csata után Hunyadi Jánossal együtt pestisben betegedett meg, csak őt Ilokra, azaz Újlakra hozták, és ott is halt meg, ott temették el. Sírját a város török kézre kerülése után feldúlták, holttestét meghurcolták.

Bács

A bácsi vár az aracsi pusztatemplom, a redneki (Vrdnik), a verseci (Vršac) mellett a legrégebbi épületromok közé tartozik a mai Vajdaság területén. Nem véletlenül tartja számon az itt élő magyarság, hisz ezek a műemlékek erősen kötődnek történelmünkhöz, őseinkhez. És jó, hogy nyomuk maradt, mert vannak olyanok is, melyekről csak sejtésünk van. Például a horvátországi Újlakkal/Ilokkal szemben volt a XIV. és a XV. században egy Pest (Újlakpest) nevű település, a mai Palánka ennek a helyén vagy az mellett keletkezett. Feltételezések vannak Bodrogról, vagy a XIII. századbeli cserögi/Čerević várról, és bizonyár sok minden másról.
A köztudatban mindenesetre úgy él, hogy a mai Vajdaság területén a középkorban nem volt semmi, holott volt egy fejlett településhálózat, volt egy fejlett kultúra – állítja több szakember is. Az egyetemeken – Bécs, Krakkó – a XIV. és a XV. században több mint százan tanultak e vidékről (Futakról 13-an, Bácsról 11-en, Apatinról 10-en), osztotta meg a nyilvánossággal Szabó Zsombor szabadkai építészmérnök. Mint mondta, sokan visszajöttek közülük. Újlaki Miklós Újlak számára az volt, mint a Mediciek Firenze számára. Templomot, kolostort építtetett, várfalat emeltetett, igazi mecénás volt. Futaki Miklós Futakot fejlesztette...