2018. december 31., hétfő
2018. január 27., szombat
Őseink hagyatéka
Egy januári napra
Szenttamás rendre a magyar néptánc és a népzene otthonává válik. Idén január 20-ára esett a választás – általában a hónap harmadik szombatjára –, ami nem bizonyult rossz döntésnek, mert a korábbi éviekhez viszonyítva szinte teljesen megtelt a csatornaparti Sporcsarnok.
Szó mint szó, ez volt a 16. téli népzenei találka Szenttamáson. A szervezők kicserélődtek, az Alilovity Gojko megálmodta rendezvényt több éve a helybeli Arany János MME és a Gion Nándor Kulturális Központ szervezi.
2017. december 31., vasárnap
Kurgánok nyomában – Tiszaszentmiklóson
Már csak pár óra maradt a 2017. évből, melynek egyik hozadéka számomra Tiszaszentmiklós/Ostojićevo. Sokszor hallottam a számtalan rendezvénynek otthont adó településről, de útvonalaimon kívül rekedt.
Ez a falucska – lakosainak száma alig haladja meg a 2000-t –, csupán a Tisza közelében fekszik, és mégis nevében hordja a legmagyarabb folyó nevét. A falu határát nyugaton ugyan a Tisza határolja, de aki egy ilyen nevű faluba érkezik, az arra számít, hogy legalább látja is a folyót. De, nem. Ha Zenta-Csóka felől érkezünk, vagy Mohol-Ada-Padé felől, a folyó nem mutatkozik. A helységtől keletre és délre azonban tavak húzódnak, így a helybeliek mégis vízhez szokottak.
Ez a falucska – lakosainak száma alig haladja meg a 2000-t –, csupán a Tisza közelében fekszik, és mégis nevében hordja a legmagyarabb folyó nevét. A falu határát nyugaton ugyan a Tisza határolja, de aki egy ilyen nevű faluba érkezik, az arra számít, hogy legalább látja is a folyót. De, nem. Ha Zenta-Csóka felől érkezünk, vagy Mohol-Ada-Padé felől, a folyó nem mutatkozik. A helységtől keletre és délre azonban tavak húzódnak, így a helybeliek mégis vízhez szokottak.
2017. augusztus 29., kedd
Egykor Temerinben...
Kubikosok, násznépek, német ajkúak, asszonyi munkák, állattenyésztők, és a többiek. Fotók, melyek a régmúlt időket örökítették meg, és panók, melyek oly sokat elárulnak azokról, akik rajtuk szerepelnek. Csak jól meg kell nézni ezeket a felvéteteket!
A temerini Tájház udvari műtermében kiállított panókat sokan megcsodálták az idei Illés-napi, falunapi ünnepségek során.
2017. július 29., szombat
Az oromhegyesi Zitzer Szellemi Köztársaság negyed évszázada
Idén huszonötödik alkalommal emlékeztek meg Oromhegyesen a messzeföldön híres tartalékoslázadásról és a Zitzer Szellemi Köztársaság megalapításáról.
A falu asszonyainak szervezésében1992. május 10-én kezdetét vette a vajdasági magyarság egyik legjelentősebb háborúellenes megmozdulása, amely külföldön is ismertté vált. Az elégedetlenség, a tehetetlenség és a megalázottság hullámai azért csaptak ilyen magasra, mert a hónap elején 220 tartalékos kapott behívó parancsot, vagyis a kis közösség minden második hadköteles férfiját arra akarták kényszeríteni, hogy részt vegyen abban az értelmetlen háborúban, amely ellen akkor már sokan felemelték a hangjukat. A mozgalomhoz az oromhegyesiek sajátos módon csatlakoztak: az egészségházban dolgozó hölgyek kezdeményesére tiltakozó nagygyűlést hirdettek – lebonyolítására Balla Lajos Laci helybeli politikust kérték fel –, majd az érintett férfiak beköltöztek a Zitzer vendéglőbe, ami tulajdonképpen a kőolajipari vállalat egykori barakképülete volt. Maguk sem sejtették, meddig maradnak.
A falu asszonyainak szervezésében1992. május 10-én kezdetét vette a vajdasági magyarság egyik legjelentősebb háborúellenes megmozdulása, amely külföldön is ismertté vált. Az elégedetlenség, a tehetetlenség és a megalázottság hullámai azért csaptak ilyen magasra, mert a hónap elején 220 tartalékos kapott behívó parancsot, vagyis a kis közösség minden második hadköteles férfiját arra akarták kényszeríteni, hogy részt vegyen abban az értelmetlen háborúban, amely ellen akkor már sokan felemelték a hangjukat. A mozgalomhoz az oromhegyesiek sajátos módon csatlakoztak: az egészségházban dolgozó hölgyek kezdeményesére tiltakozó nagygyűlést hirdettek – lebonyolítására Balla Lajos Laci helybeli politikust kérték fel –, majd az érintett férfiak beköltöztek a Zitzer vendéglőbe, ami tulajdonképpen a kőolajipari vállalat egykori barakképülete volt. Maguk sem sejtették, meddig maradnak.
2017. június 5., hétfő
Vajdaság csúcsán
Ritkán jutunk el a történelmi Torontál és Temes vármegyék déli végeibe, ám ha mégis, akkor döbbenünk rá – mint annyi más helyen korábban –, hogy nincsenek égretörő hegygerincek, monumentális sziklaóriások, csak magával ragadó szépség. Ezúttal kivételesen mégis a hegycsúcsra törtünk, és sikerült is meghódítani Vajdaság legmagasabb pontját, a 641 méter magas Kudrici-tetőt, szerb nevén: Gudurički vrh.
2017. június 4., vasárnap
Kétszáz éves falu: 1817-2017
Nagyon keveset tudok Ürményházáról, de újságíróként jártom ott egyszer, kétszer. Június első szombatján Versecen járva, hazafelé tartva, nem tehettem meg, hogy ne kanyarodjak be a kivételes embereket adó településre. Örömömre szolgált, hogy szépen felújították az iskolát és a templomot. Azt a két intézményt, melyeket, ugye, nem szabad hagyni, Reményik Sándor hátborzongató versének üzenete szerint sem. De, vannak-e diákok, hívők? A falu oly néptelen, oly üres. Pedig idén kétszáz éves.
2017. május 6., szombat
Szentjánoskenyérfa és miegymás a sör városában
Miről is imerik a vajdaságiak Apatint? A Jelen sörről? A Fekete Mária szobráról? A Duna szépséges kanyargásáról? Ábrahám Pálról, a zeneszerzőről? A közelben levő Junaković gyógyfürdőről? Vagy egyáltalán nem ismerik?
Ebben is, abban is van igazság, viszont tény, hogy Apatin csinos város, nyugodalmas, békés, amolyan élhető kisváros benyomását kelti.
A legutóbbi népszámláláskor alig több mint 700-an (még csak öt százalék sem) vallották magukat magyarnak ebben az egykor németek által felvirágoztatott városban. Néhány éve létesítettek egy magyar pontot a városkában, ahol egy tucatnyi gyerek tanulja-ápolja hétvégente a magyar nyelvet, kultúrát. Köszönhetően a Csíkos családnak.
A képen a Mária Mennybemenetele templom előtti Szentháromság-szobor, a háttérben kivehető a Szent István emlékére állított mellszobor, egészen balról pedig a címben emlegetett szentjánoskenyérfa, melyet 222 éve ültettek el. Kétségkívül Vajdaság egyik ritka öreg fája.
Ebben is, abban is van igazság, viszont tény, hogy Apatin csinos város, nyugodalmas, békés, amolyan élhető kisváros benyomását kelti.
A legutóbbi népszámláláskor alig több mint 700-an (még csak öt százalék sem) vallották magukat magyarnak ebben az egykor németek által felvirágoztatott városban. Néhány éve létesítettek egy magyar pontot a városkában, ahol egy tucatnyi gyerek tanulja-ápolja hétvégente a magyar nyelvet, kultúrát. Köszönhetően a Csíkos családnak.
A képen a Mária Mennybemenetele templom előtti Szentháromság-szobor, a háttérben kivehető a Szent István emlékére állított mellszobor, egészen balról pedig a címben emlegetett szentjánoskenyérfa, melyet 222 éve ültettek el. Kétségkívül Vajdaság egyik ritka öreg fája.
2017. április 25., kedd
Ez a falu már az enyészeté?
Hihetetlen ellentétekbe ütköztünk a minap Doroszlón. Hódság felől érkezve kellemes meglepetést okozott a Szentkút körüli építkezés, az újrameszelt, szinte ragyogó épületegyüttes. Talán mégsem kell ezen csodálkozni, hiszen a doroszlói kegyhely Bácska leglátogatottabb búcsújáróhelye.
Szeptember 8-a, Kisboldogasszony napja ha hétköznapra esik, akkor akár 5000 ember keresi fel, ha viszont hétvégére esik a búcsú napja, akkor akár 15-20 ezren is megfordulnak. Szinte hihetetlen, de több vajdasági településről még most is gyalog indulnak a hívők Doroszlóra. Erről már írtunk ugyanitt, 2012-ben. Az emlegetett ellentét ezután következett. Akkor, amikor bekanyarodtunk a faluba.
Szeptember 8-a, Kisboldogasszony napja ha hétköznapra esik, akkor akár 5000 ember keresi fel, ha viszont hétvégére esik a búcsú napja, akkor akár 15-20 ezren is megfordulnak. Szinte hihetetlen, de több vajdasági településről még most is gyalog indulnak a hívők Doroszlóra. Erről már írtunk ugyanitt, 2012-ben. Az emlegetett ellentét ezután következett. Akkor, amikor bekanyarodtunk a faluba.
2017. február 19., vasárnap
Újvidék az egykori fényképészek szemével
2017. február 7., kedd
Alibunártól Karkaturig (településnevek humoros oldala 2.)
Arra jöttünk rá, hogy Vajdaságban nemigen találkozunk hasonló, humoros hangulatú helységnevekkel. Létezik? Vagy csak nem vesszük észre?
Például Alibunár neve a világ legtermészetesebbjeként hat azoknak, akik naponta hallják, és eszükbe sem jut, hogy eredetileg valóban Ali kútját jelölte. Az Aliból és a bunarból tevődött össze, és természetesen török eredetű. Tudná Ali, az a bizonyos, hogy nevében még mindig él, a mai Bánát déli részén!
Mosolyt fakasztó településnevek nyomában
Nevünk szinte velünk születik, nem is foglalkozunk vele. A települések elnevezése körül még ritkábban kíváncsiskodunk, legfeljebb egy-egy szemetszúró elnevezés csal mosolyt a szájunkra.
Ezek a rendkívüli helységnevek természetesen az esetek többségében eredetileg nem azt jelentették, mint ami ma eszünkbe jut róluk. Azonban akármi is volt az elnevezések eredete, az tény, hogy a magyar nyelvterületen rengeteg ilyen megmosolyogtató falu- és városnév van. Hogy keletkezhetett: Diósförgepatony, Görcsönydoboka, Karakószörcsök, Markotabödöge, Ököritófülpös, Pókaszepetk, Röjtökmuzsaj, Vindornyalak…
Ezek a rendkívüli helységnevek természetesen az esetek többségében eredetileg nem azt jelentették, mint ami ma eszünkbe jut róluk. Azonban akármi is volt az elnevezések eredete, az tény, hogy a magyar nyelvterületen rengeteg ilyen megmosolyogtató falu- és városnév van. Hogy keletkezhetett: Diósförgepatony, Görcsönydoboka, Karakószörcsök, Markotabödöge, Ököritófülpös, Pókaszepetk, Röjtökmuzsaj, Vindornyalak…
2016. december 28., szerda
Megmenekülhet a zsablyai katolikus templom?
A Duna és a Tisza szögében terülő Sajkásvidék többségében szerbek által lakott tájegység Bácskában. A vidék a török időkben betelepített szerb hajósokról, a sajkásokról kapta nevét. Szomorú helyszín ez számunkra: 1944-45-ben a jugoszláv partizánalakulatok három falu: Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságát kollektív bűnössé nyilvánítva kegyetlenül lemészárolt, vagy vagyonától megfosztva elüldözött. Templomaikat és temetőiket lerombolták, beszántották.
Egyedül a zsablyai Havas Boldogasszony római katolikus templom vészelte át a pusztulást, de félő, hogy lassan az idő végez vele.
2016. december 20., kedd
Naplemente Csúrognál
A 2016. év talán utolsó gyönyörűszép naplementéjét sikerült elcsípni december 11-én a Holt-Tisza Csúrog közeli szakaszánál, utána már csak ködös, borús, szomorkás volt a karácsony előtti időszak.
Luca-nap előtt is vékony jégréteg borította a vizet, de ez csak akkor volt látható, amikor a Nap elbújt, előtte, napsütésben fenséges látványt nyújtott a békés táj, különösen a ragyogó nád.
Ezzel a bejegyzéssel egyfajta jubileumot kerekítettünk, ugyanis ez a századik bejegyzés a blogon.
Éljen!
Luca-nap előtt is vékony jégréteg borította a vizet, de ez csak akkor volt látható, amikor a Nap elbújt, előtte, napsütésben fenséges látványt nyújtott a békés táj, különösen a ragyogó nád.
Ezzel a bejegyzéssel egyfajta jubileumot kerekítettünk, ugyanis ez a századik bejegyzés a blogon.
Éljen!
2016. november 6., vasárnap
Az operett koronázatlan királya
![]() |
| Kiss Manyival a Balaton partján |
Épp ötven esztendeje hunyt el Budapesten az egyik legismertebb vajdasági zeneszerző, karmester, teljes nevén: Eisemann Mihály László (Paripás, 1898. június 19. – Budapest, 1966. február 15.), a húszas, harmincas évek Európa-szerte népszerű operett- és film-zeneszerzője. Sem szülőfalujában, sem Vajdaságban nem sokat tudnak róla.
A megbékéléshez szándék is kell
Mindenszentek és Halottak napja Bácskában, Bánátban, Szerémségben a kilencvenes évek óta a megemlékezés időszaka a 44/45-ben ártatlanul kivégzettekről. Az eltelt húsz esztendő alatt nem lettek tömegesek ezek a koszorúzással egybekötött megemlékezések, csupán néhány ember kemény elhatározásán múlik, hogy nem hagyja feledésbe menni azt, amit ezen a tájon oly sokan szeretnének elhallgatni. A történészek sem haladnak, noha országközi bizottság alakult, a magyar és a szerb államfő Csúrognál találkozott, megbékélésről beszéltek. A megbékéléshez azonban szándék is kell, a történelmi tények ismerete, vállalása, és akarat a „tévedés" beismerésére. Ennek az ideje azonban még nem érkezett el.
Ugyanakkor a két évtized alatt mind több helységben koszorúzzák meg azt a helyet (faluszélek, sintérgödrök, temetők...), ahol vélhetőleg az elődök életüket vesztették. Idén például Titelen először koszorúztak.
Ugyanakkor a két évtized alatt mind több helységben koszorúzzák meg azt a helyet (faluszélek, sintérgödrök, temetők...), ahol vélhetőleg az elődök életüket vesztették. Idén például Titelen először koszorúztak.
2016. október 1., szombat
Emlékszel a villamos zajára?
![]() |
| Az újvidéki Duna utca |
Talán már az idősek közül is kevesen emlékeznek a villamos zajára, mivel Újvidéken csaknem hatvan, Szabadkán pedig több mint negyven éve megszűnt ez a fajta városi közlekedés.
Irigykedve láthatjuk, hogy azokban a városokban, ahol erőszakkal nem szüntették meg a XIX. század végén virágzásnak indult városi közlekedési formát, nem csak megmaradt, hanem modernizálódott is, és környezetkímélőn ki is egészíti a közlekedés más formáit, és tökéletesen beolvadt a XXI. századi kívánalmakba.
2016. szeptember 22., csütörtök
Ahol másként alakultak a dolgok, mint szerettük volna – Ürög
Tévednek azok, akik Ürögöt, a Tarcal-hegy/Fruška gora lankáin elterülő dimbes-dombos szerémségi kisvárost, vagy nagyfalut lakói száma alapján ítélik meg. Tévednek azok is, akik a településen áthaladó járművek száma alapján vonnak le következtetést az ottaniak életéről, netán attól teszik függővé jelenét, jövőjét, hogy mennyire esik távol az urbánusabb szerémségi várostól, Mitrovicától (Szávaszentdemeter), vagy mennyire van közel a tartományi adminisztrációhoz és annak központjához, az alig 20 kilométerre levő Újvidékhez.
Bárhogy is van, Ürög
a vajdaságiak szemében elsősorban a boráról ismert. Nekem is. Gyermekkoromban,
a hatvanas-hetvenes évekbeli temerini lakodalmakban nemritkán épp ürögi borral
teremtették meg a jó hangulatot. Ha nagy ritkán Belgrád felé vettük az irányt,
s a kanyargós Ürögön át vezetett az utunk, gyakran hallottam, hogy nem is túl
távoli rokonaim élnek ott, akik sok más temerinivel együtt a gyümölcsösökben
munkát és megélhetést keresve, évtizedekkel korábban ottragadtak.
2016. augusztus 7., vasárnap
A péterváradi csata háromszáz éve
Ritka évfordulót jegyez idén Tekia/Tekija, ahol az 1716-os péterváradi csata emlékére minden év augusztus 5-én, Havas Boldogasszony napján búcsút tartanak. A szájhagyomány szerint a csata évében megismétlődött az V. századbeli csoda, amikor nyáron, augusztus 5-én havazott. A havazás pánikot keltett a kétszázezres török táborban, és ez a körülmény hozzájárult a Savoyai Jenő vezette keresztény seregek győzelméhez.
2016. július 4., hétfő
Megmenekülhet még a belcsényi Spitzer-kastély?
Több ízben is nekigyürekezett a közösség a szerémségi Belcsény/Beočin egykor fenséges kastélyának megmentésére. A napokban, alig egy hete, épp ilyen hírek keltek szárnyra, miszerint várható, hogy a pusztulásnak indult épület tetőzetét kicserélik, hogy megmentsék az épületet a folyamatos beázástól. Két évvel ezelőtt is hasonló híreket olvashattunk, akkor azzal egészítették ki a bejelentést, hogy a rekonstrukció nyomán múzeummá alakítják az épületet. A felújításból nem lett semmi, még kevésbé a múzeumból. Kérdés, jutnak-e végre valamire. Egyébként az épületmentő rekonstrukciót a tartományi műemlékvédelmi intézet jelentette be.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

















