2012. október 18., csütörtök

Zalánkemén


Jobbra is, balra is síksági ember szemének szokatlan löszplató tarkítja a tájat a Duna és a Tisza találkozásánál. A Dunától balra Titelnél, jobbra pedig Zalánkeménnél (magyarul Szalánkeménnek is nevezik, de van, pl. Balla Pál, aki Sóvárnak nevezi, és az elnevezést a hunok idejére teszi, szerbül: Slankamen) magasodnak ki löszhegyek a síkságból.
Enyhe dombvidékre érkezik tehát az, aki Újvidéktől mintegy 50 kilométerre délkeletre, bármilyen okból Zalánkeménre utazik, aztán egykettőre olyan érzés keríti hatalmába, mintha már látott vidéken járna, mondjuk: Titelen.




Szabályos rétegek rajzolódnak ki a löszdombokon
Velünk legalábbis ez történt. A dimbes-dombos utcák, a folyók közelsége, a löszhegy árasztotta hangulat teszi a hasonlatosságot. Titelnél a Béga folyik a Tiszába, majd nem messze a torkolattól a Tisza a Dunába. Erre a csodálatos helyre a zalánkeméni, azaz a szerémségi oldalról lehet rálátni. A legenda szerint itt temették el három koporsóba helyezve Attilát, a hunok vezérét, Isten ostorát. Aki szembesült már a két folyó eggyéolvadásának helyszínével, és magába szívta a torkolat szépségét, az nem csodálkozik ennek a legendának a megszületésén.
Talán azon sem, hogy a rómaiak előtt is lakták már ezt a változatos vidéket, bár a rómaiak is itt hagyták nyomukat. Noha igen romos állapotban, de még mindig áll az Acumincum nevű egykori erőd darabkája, melyet a kelta falak maradványaira építettek. A római birodalom összeomlása után hosszú ideig lakatlan volt a ma Gradinának nevezett ovális löszplató. A környéken végzett ásatások legkorábbi leletei egy Árpád-kori kemence sütőfelületéből kerültek elő. Ettől függetlenül a középkorban igazán élénk élet folyhatott a vidéken, mivel itt ütköztek meg Hunyadi seregei a Nándorfehérvár alá igyekvő török hajóhaddal 1456-ban, 1691-ben az itteni csatában mértek súlyos vereséget a Köprülü Musztafa nagyvezír vezette törökökre (itt esett el Zrínyi Miklós egyetlen fia, Ádám), aminek köszönhetően megköthették a karlócai békét, majd itt győzött a török sereg 1739-ben a császári seregek ellen...


Bárki élt is a vidéken, állítják a helytörténészek, nem hanyagolta a 28 Celsius fokos gyógyvizet, melynek előnyös összetételére egy 1876-ban végzett vizsgálat derített fényt. Mint kiderült, magas só-, jód- és magnéziumtartalmú. Zalánkemén legtöbb vajdasági szemében épp a Borivoje Gnjatićról elnevezett szakkórházáról ismert, ahol igen súlyos, főleg ideggyógyászatról utalt betegeket ápolnak, de különösen az agyvérzés utáni rehabilitációra szakosodtak. A víznek nagy szerep jut ebben a folyamatban.


A víz és Zalánkemén a jelekből ítélve elválaszthatatlanok. Merthogy a Duna partján épült város híres kórháza is a vízre néz, a partján épült fel. Valójában nemcsak a kórház, hanem az egész falu, mely alig több mint 600 lelket számlál, a víz partján él. Meglehetősen nagy kikötője van, Belgrádtól Újvidékig számos vízisport-kedvelő népszerű találkahelye. Magyarokkal ugyan nem találkoztunk, de a tíz évvel ezelőtti népszámlálási adatok szerint 674 lakosából 8 magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Egyszer fel kellene őket keresni, mert ezek szerint nemcsak a múltban voltak, hanem most is vannak magyar vonatkozásai ennek a párját ritkító helynek, ahol Bácska, Bánát és Szerémség találkozik.

 A jóval nagyobb Novi Slankamen felől érkezve Stari Slankamen, Zalánkemén „bejáratánál” meghökkentő szorosban találjuk magunkat

A vízi sportok mekkája Zalánkemén, a horgászok szerint halból is bőven van 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése