2017. május 6., szombat

Szentjánoskenyérfa és miegymás a sör városában

Miről is imerik a vajdaságiak Apatint? A Jelen sörről? A Fekete Mária szobráról? A Duna szépséges kanyargásáról? Ábrahám Pálról, a zeneszerzőről? A közelben levő Junaković gyógyfürdőről? Vagy egyáltalán nem ismerik?

Ebben is, abban is van igazság, viszont tény, hogy Apatin csinos város, nyugodalmas, békés, amolyan élhető kisváros benyomását kelti.

A legutóbbi népszámláláskor alig több mint 700-an (még csak öt százalék sem) vallották magukat magyarnak ebben az egykor németek által felvirágoztatott városban. Néhány éve létesítettek egy magyar pontot a városkában, ahol egy tucatnyi gyerek tanulja-ápolja hétvégente a magyar nyelvet, kultúrát. Köszönhetően a Csíkos családnak.

 A képen a Mária Mennybemenetele templom előtti Szentháromság-szobor, a háttérben kivehető a Szent István emlékére állított mellszobor, egészen balról pedig a címben emlegetett szentjánoskenyérfa, melyet 222 éve ültettek el. Kétségkívül Vajdaság egyik ritka öreg fája.