A Duna hídjai



Egy folyó, két part, sok-sok ember. Közöttük híd. Ha lírikus hangulatban lennék, talán folytatnám ezt a képsort, mely a világon bármely folyóról elmondható lenne. 

Sajnos, nem volt szerencsém végigutazni a Dunán. Egy-egy szakaszát azonban láthattam, például Újvidéktől délre, Ramtól Kladovóig, vagy a magyar-szlovák országhatár kicsit hosszabb szakaszán Komárom-Esztergom-Visegrád vonalán.
Gyönyörű mindenütt.
Hatalmas, mint a tenger Ramnál és Galambócnál (Golubac), sebes a szorosoknál, a Kis-, és Nagy Kazánnál a Vaskapu közelében, csaknem kék színű Komáromnál (legalábbis a reggeli órákban ha hátat fordítunk a napnak)... A partjai változatosak, árterületei, hídjai ugyancsak. Fotónkon a három újvidéki Duna-híd közül a középső, a péterváradi vár alatti kecses ívű felújított híd. Mindhárom újvidéki hidat 1999-ben a NATO-légitámadások során lebombázták.

 

Vajdasági szakasza végén igencsak kiszélesedik a Duna, Ramnál működik Európa egyetlen kompja 

Nem hittem, de állítólag igaz, a Dunán összesen 342 híd van. Pontosabban 295 híd magán a folyón, és a hajózható Duna-ágakon további 47. Ha már a számoknál tartunk, arra vonatkozóan is van kimutatás, hogy mekkorák ezek a hidak. A méret rendkívül széles határok között változik: a legkisebb hídnyílás 9 m, a legnagyobb 351 m, a legrövidebb híd 25 m, a leghosszabb 2250 m.

A Duna leghosszabb hídja a közelünkben, Beškán van

Ráadásul a Duna leghosszabb hídja a közelünkben van, mert ez a nemrég felújított beškai viadukt. Azt is kiszámolták, hogy a Duna felett húzódó összes híd hossza közel 90 kilométert tesz ki. Viszont nem nehéz kitalálni, hogy Németországban van legtöbb híd, összesen 212, ezek Kelheimig (innen hajózható a Duna) viszonylag rövidek. A regensburgi Steinerne Brücke-t (Kőhidat) tekintjük a folyó legrégebbi állandó hídjának, 1135-46 között épült 16 nyílású kőhídnak, 14 nyílása a mai napig áll. Fennmaradását a kedvező körülmények tették lehetővé, ám kétségtelenül nagyon ügyes építői is voltak.

A Mária Valéria-híd Esztergomnál, a Duna túloldalán a szlovákiai Párkány  

Az első magyarországi Duna-híd, a Széchenyi István építtette Lánc-híd

Számos kiadvány őrzi a Duna és hídjai történetét főleg azokon a nyelveken, melyek használatosak folyama mentén. Magyar nyelvterületen Gyukics Péter Hidak a Dunán című több kötetes reprezentatív fényképalbumát említeném, mely különleges művészi igénnyel készült. A szerzőt a hidak műszaki adottságai és alkotója bűvölte el: a tájba belesimuló vagy abból kitűnő formák, szigorú szerkezetekben rejtőző szépségek, a meghitt kis átkelők és a tekintélyes nagy szerkezetek.

Gombosi látkép

Gyukics szerint hídjaink szembeötlő szépségét észre sem vesszük, csak átrobogunk rajtuk. Neki mindenesetre alkalma volt végigutazni a Dunán, s mint írja: „Érdekes volt megtapasztalni a patak fokozatosan folyóvá, majd végül hömpölygő folyammá növekedését. A Duna felső szakaszán akár át lehet lábalni, míg az alsó szakaszán már a túlpartra átlátni is nehéz. […] Természetesen a csaknem 3000 km hosszon a folyó mellett a táj, a kultúrák és a hidak is változnak. A 212 német híd a változatosságával örvendeztetett meg, a lenti szakaszok hídjai méretükkel ejtettek ámulatba. […] A híd nem csak anyag és szerkezet. Benne van az átkelés akarása, a tervező álma, az építő leleménye és izzadtsága.”

Sirályok a vízparton

A Duna szerbiai szakasza