Fehértemplomi tavak

A fehértemplomi Szent Anna katolikus templom

Nincs sok természetes tó Vajdaságban. Legtöbb állóvízünk emberi tevékenység nyomán keletkezett, akár téglagyárak környékén, akár erőművek építésekor. Keletkezésüktől függetlenül mégis talán a legismertebb a Palicsi- és a Ludasi-tó, valamint az Écskai- és a Ruszanda-tó Bánátban, továbbá az Obedi-láp Szerémségben.

A leg-legeket tekintve kétségtelenül a legnagyobb idegenforgalmi hagyományokra a Palicsi tekinthet vissza, a legkevésbé urbanizált pedig az Obedi. Országos, tehát szerbiai szinten a legnagyobb a 253 négyzetkilométer felületű, mesterséges Đerdapi-tó, az egyik kegszebb pedig a Drina mentén ugyancsak vízierőmű építés közben keletkezett Perućaci-tó. A legfelkapottabbak viszont az utóbbi években minden bizonnyal az egymáshoz igen közel eső fehértemplomi-tavak, valamint a szűkebb Szerbia északkeleti részén, Veliko Gradište melletti Srebrno jezero, azaz Ezüst-tó.

Fehértemplom

Az általános pénztelenség is hozzájárult ahhoz, hogy a távoli, mondén nyaralók helyett az utazni vágyók a közelebbi úticélok mellett döntenek. (Még akkor is, ha kiderül, ezek sem sokkal olcsóbbak a népszerű távoliaknál.)

Erre az igényre építve meglehetősen rövid idő alatt váltak felkapottá a fehértemplom környéki tavak, csakúgy a Duna jobb partjához közel eső, szerbiai oldalon levő Ezüst-tó, mintegy bizonyítván nem kell feltétlenül a tengerre utazni ahhoz, hogy kipihenjük magunkat. Mindkét helyen évről-évre nagyobb látogatottságról és bevételről számolnak be, amit igazol az egyre fejlettebb infrastuktúra, az állandó építkezés, nem kevésbé a kísérőrendezvények sokasodása.

A Bánát délkeleti felében levő Fehértemplom környéki tavak kavicskitermelés közben keletkeztek. Hét fürdésre is alkalmas tó alakult ki ilymódon, kettő a város területén, a többi kissé távolabb. Vannak tehát urbanizáltak és úgymond érintetlenek.

Ezüst-tó

Ez utóbbiak horgászásra, természetjárásra adnak lehetőséget, míg a turisták szolgálatára berendezettek a zuhanyzóktól, éttermektől, napozóágyaktól kezdődően a sportolási lehetőségeken át teljes mértékben berendezkedtek a vendégfogadásra. A Városi-tó (így hívják a legfelkapottabbat a város tövében) környékén exkluzív villák épülnek, bérbeadás céljából. Az árak nem is alacsonyak, 10 euró körül alakulnak, míg a városban 6 euró körül is találhatunk magánszállást személyenként. A sajátos hangulatú városban is akad látnivaló, és állítólag a levegő is kiváló a Kárpátok déli vonulata miatt. A környék ontja a kirándulóhelyeket: több folyó mellett itt a Delibláti homokpuszta, a közeli Versec, a 11 kilométerre levő Románia, ahova a kaluđerovói határátkelőn léphetünk be, nem túl messze Stara Palankán megnézhetjük a DTD-csatorna torkolatát a Dunába, vagy ugyaninnen kirándulhatunk a Duna túl oldalára Ram váráig, a folyón még egyetlen működő kompon.

A fehértemplomi villák nem sokkal olcsóbbak a tengerparti szállásnál 

A szerbiai esztrádművészek többek között az Ezüst-tó partján fektetik ingatlanba a pénzüket 

Ezen a ponton, a Dunán átkelve juthatunk el a legrövidebb úton a hihetetlen gyorsasággal fejlődő Veliko Gradište melletti Ezüst-tóra, mely fürdési, horgászati, kikapcsolódási lehetőségeivel meglepően nagyszámú szerbiai turistát vonz, vendégéjszakát tekintve messze lekörözi a fehértemplomiakat. A komplexum látványosan épül, szépül, mint a helybeliek mondják, szinte nincs olyan pénzes esztrádművész (Brenától kezdődően) aki ne látott volna üzletet, és ne ruházott volna be a helységben. A tó valójában egy, a Dunától alig két kilométerre levő 14 km hosszú holt-ág, 300 méteres átlagszélességgel, homokos stranddal, szállodákkal, (jutányos, bár turbófolktól zajos) kempinggel, gazdag halállománnyal és sportolási lehetőséggel. A délutáni naplemente ad ezüstös tükröződést a víz felszínének, melynek a látványa talán a legszebb, ami ezen a helyen tapasztalható.

A nagymúltú Fehértemplom 

Az Ezüst-tó talán naplementekor a legszebb