Bács

A bácsi vár az aracsi pusztatemplom, a redneki (Vrdnik), a verseci (Vršac) mellett a legrégebbi épületromok közé tartozik a mai Vajdaság területén. Nem véletlenül tartja számon az itt élő magyarság, hisz ezek a műemlékek erősen kötődnek történelmünkhöz, őseinkhez. És jó, hogy nyomuk maradt, mert vannak olyanok is, melyekről csak sejtésünk van. Például a horvátországi Újlakkal/Ilokkal szemben volt a XIV. és a XV. században egy Pest (Újlakpest) nevű település, a mai Palánka ennek a helyén vagy az mellett keletkezett. Feltételezések vannak Bodrogról, vagy a XIII. századbeli cserögi/Čerević várról, és bizonyár sok minden másról.
A köztudatban mindenesetre úgy él, hogy a mai Vajdaság területén a középkorban nem volt semmi, holott volt egy fejlett településhálózat, volt egy fejlett kultúra – állítja több szakember is. Az egyetemeken – Bécs, Krakkó – a XIV. és a XV. században több mint százan tanultak e vidékről (Futakról 13-an, Bácsról 11-en, Apatinról 10-en), osztotta meg a nyilvánossággal Szabó Zsombor szabadkai építészmérnök. Mint mondta, sokan visszajöttek közülük. Újlaki Miklós Újlak számára az volt, mint a Mediciek Firenze számára. Templomot, kolostort építtetett, várfalat emeltetett, igazi mecénás volt. Futaki Miklós Futakot fejlesztette...

Ami a törökök után megmaradt, és az 1700-as években az osztrákok úgy ítéltek meg, hogy nem fontos, azt lebontották. A bácsi várat például a kurucok égették fel, maradványait az osztrákok robbantották fel. E várban annyi márvány volt, hogy a XVIII. század elején mészégető kemencéket működtettek a márványlapokból, faragványokból készült a mész. Mára igazán kevés maradt magából a várból is.
A történelmi műemlék ma a közel 17 ezer fős Bács település szerves része, mely egyes elméletek szerint a szélesebb régiónak, az egykori Bács-Bodrog vármegyének, majd a délszláv uralom alatt már inkább Bácskának nevezett területnek a nevét is szolgáltatta. Más elképzelések szerint a táj névadója Bács várának első ispánja lehetett, és a név valószínűsíthetően az ótörök baya méltóságnévből származik.

A városkában 2002-ben 16 268 főt jegyeztek fel, akiknek 64,69% szerb, 19,75% szlovák, 8,53% horvát, 6,09% magyar (szám szerint 992), 4,94% jugoszláv, stb. nemzetiségű volt. Magyar szót mégis alig hallani a városban.