A Cserög szót a Google-kereső sem ismeri fel. Hasonlóképp néma marad a Dombó, Belcsény, Bánmonostor, Szilszeg szavakra, mégha fülbemászó hangzásúak is. A nagy kezdő betű elárulja, hogy településnevekről van szó, Szerémségre gondoljunk. Amennyiben Újvidéken átkelünk a hídon és a szerémségi oldalon Kamenicára érve megindulunk a Duna folyásával ellentétes irányba, vagyis a folyó jobb partján a Tarcal hegy (Fruška gora), és a nagy európai folyó között, ott találkozhatunk ezekkel a helységnevekkel, melyeket sokkal inkább ismerünk Rakovacnak (Dombó), Beočinnak (Belcsény), Čerevićnek (Cserög), Banoštornak (Bánmonostor), vagy Suseknak (Szilszeg).
Valójában ez az egész vidék maga a rejtély, az elfeledett történelem, sokunknak. Ugyanakkor izgalmas hely hegyvonulatokkal, a hömpölygő folyóval csaknem párhuzamosan kóválygó falusi utcákkal, gyümölcsösökkel, erdőséggel, művelt, és műveletlen földterületek váltakozásával.
Nem csoda, hogy a múltban is lakott terület volt, ahol a különféle birodalmak érdekei ütköztek. Viszont mindennek kevés nyoma maradt. Vitatott például a csergői vár helye is, bár egyes kutatók egyértelműen ehhez a településhez kötik. Gere László: Várak a Szerémségben című tanulmányában azt írja, hogy a Cserög várához kapcsolható történeti adatok tkp. két várról szólnak. Az egyik a királyi várként ismert, nehezen megközelíthető Cserög vára. A másik adat a Garai család egyik tagjához köthető, ez pedig egy, a mezővárost és a dunai forgalmat is ellenőrző castellumra vonatkozhat, mely a település melletti löszpart egyik magaslatán lehetett. Ennek a helye már nem ismert, sőt a helyi önkormányzatnál sem tudnak róla semmit, de elgondolkodtató, hogy a település központjában található plébániatemplom fölött településrészt ma is Gradnak nevezik. Engel Pál adatai szerint: „a Szerém vármegyéhez tartozó Csörögként, de Cserögként is ismert vár, 1333-1359/72-ig a királyé volt, majd 1359-ben, vagy 1372-ben a Garai családhoz került, akik 1481-ig bírták, majd ezután Corvin Jánoshoz került (1482-1504), hogy az enyingi Török családé legyen (1504-1525.).
A várhoz tartozó település mezővárosként jelenik meg 1478-ban, majd városi rangban szerepel a török hódoltság idején (1570 körül), s mint ilyen a cserevityi nahije székhelyeként hané adóbesorolást kapott. “
Az Újvidéktől alig 20-25 km távolságra levő Cserög egykori várát mégis 13. századinak tartják, mégha csak 1333-tól is említik. Legvalószínűbb, hogy 1526-ban a még a mohácsi csata előtt a török elfoglalta és lerombolta. A település csak a XVIII. században népesült be újra, de 1910-ben már csaknem 3000 lakosa (ebből 90 magyar) volt, a legutóbbi népszámlás adatai szerint alig érezhetően csökkent a lakossága száma, akik közül 52-en vallották magukat magyarnak.
Az említett helységek mindegyikében élnek magyar nemzetiségűek, mégha csak öten is, mint pl. a viharos történetű Bánmonostoron, vagy Szilszegen. A főleg borászatáról ismert alig 800 fős Bánmonostort Keu néven már 1198-ban is említik, bencés monostora már a XII. században létezett, Szilszeg magyar és szerb neve is minden bizonnyal a szilfából ered. A középkorban többször említették Újlaki Miklós birtokaként, akinek várkastélya is volt itt, de ennek sem maradt fenn nyoma, akár a cseröginek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése