A kilencvenes években „fedeztük fel" az aracsi pusztatemplomot, s azóta a vajdasági magyarok kultikus emlékhelyévé vált. Díj, folyóirat, civil szervezet viseli a nevét.
Amire talán leginkább büszkék vagyunk, az a kora. A templom az 1200-as évek első harmadában, valószínűleg egy korábbi templomot felváltva épült. A templom rekonstruálásával Raffay Endre foglalkozott behatóan.
Az aracsi pusztatemplomot a műutaktól néhány kilométerre, a megművelt földterületek kellős közepén találjuk, mégis járművel is aránylag könnyen odatalálhatunk. Megközelíthetjük a törökbecse (Novi Bečej)-beodrai (Novo Miloševo): úton, Törökbecse után a 7. km utáni elhagyatott vasúti bakterháznál elhagyjuk az aszfaltutat, s keleti irányban további 5 km-t teszünk meg. Ha ezt az utat választottuk, ne mulasszuk el Beodrán megnézni Karátsonyi László kastélyát, az 1846-ban épített, egyemeletes, klasszicista épület a legszebb bánáti kastélyok egyike. Egy másik megközelítés is létezik: Basahíd (Bašaid) felől a törökbecse-basahídi úton haladva, Basahíd után 7-8 km-re a csatorna kis hídján való átkelés után kb. 2 km-re jobbra letérünk az aszfaltútról, s észak felé 5 km-t haladva megtaláljuk a templomot.
A szakirodalom szerint a templom alaprajza, a pillérformák és a szentély előtti szakasz a Csák nemzetség vértesszentkereszti templomáéval, a boltozati rendszer pedig a franciaországi Bourges székesegyházat is jellemző megoldással rokonítható. A díszítőfaragványok egy része az esztergomi királyi palota és az érseki székesegyház stílusrétegének a hatásáról tanúskodnak: mestereik a tudásukat ott szerezték. A faragványok egy másik csoportja gótikus jellegű. Az épület sorsát a XVI. század török pusztításai pecsételték meg. A romok a környék elnéptelenedésének, majd a XIX. századi romkultusznak és a művészettörténeti-régészeti tudomány általi felfedezésnek köszönhetően menekültek meg a teljes pusztulástól. Fennmaradásuk állagmegóvó helyreállítási munkák eredménye.
A Wikipédiától kezdve, az interneten és könyvekben is nyomát találjuk a templomnak.
Alábbi képeink 2011 májusában készültek:
Amire talán leginkább büszkék vagyunk, az a kora. A templom az 1200-as évek első harmadában, valószínűleg egy korábbi templomot felváltva épült. A templom rekonstruálásával Raffay Endre foglalkozott behatóan.
Az aracsi pusztatemplomot a műutaktól néhány kilométerre, a megművelt földterületek kellős közepén találjuk, mégis járművel is aránylag könnyen odatalálhatunk. Megközelíthetjük a törökbecse (Novi Bečej)-beodrai (Novo Miloševo): úton, Törökbecse után a 7. km utáni elhagyatott vasúti bakterháznál elhagyjuk az aszfaltutat, s keleti irányban további 5 km-t teszünk meg. Ha ezt az utat választottuk, ne mulasszuk el Beodrán megnézni Karátsonyi László kastélyát, az 1846-ban épített, egyemeletes, klasszicista épület a legszebb bánáti kastélyok egyike. Egy másik megközelítés is létezik: Basahíd (Bašaid) felől a törökbecse-basahídi úton haladva, Basahíd után 7-8 km-re a csatorna kis hídján való átkelés után kb. 2 km-re jobbra letérünk az aszfaltútról, s észak felé 5 km-t haladva megtaláljuk a templomot.
A szakirodalom szerint a templom alaprajza, a pillérformák és a szentély előtti szakasz a Csák nemzetség vértesszentkereszti templomáéval, a boltozati rendszer pedig a franciaországi Bourges székesegyházat is jellemző megoldással rokonítható. A díszítőfaragványok egy része az esztergomi királyi palota és az érseki székesegyház stílusrétegének a hatásáról tanúskodnak: mestereik a tudásukat ott szerezték. A faragványok egy másik csoportja gótikus jellegű. Az épület sorsát a XVI. század török pusztításai pecsételték meg. A romok a környék elnéptelenedésének, majd a XIX. századi romkultusznak és a művészettörténeti-régészeti tudomány általi felfedezésnek köszönhetően menekültek meg a teljes pusztulástól. Fennmaradásuk állagmegóvó helyreállítási munkák eredménye.
A Wikipédiától kezdve, az interneten és könyvekben is nyomát találjuk a templomnak.
Alábbi képeink 2011 májusában készültek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése