Vágta a múltba

Zobnaticára irányult a hétvégén a figyelem, mert itt tartották a Vajdasági Vágtát, a budapesti, nemzeti rendezvény egyik előfutamát. A hatalmas birtok szerves része az óriási lóversenypálya, lelátóval. A szervezők szerint mintegy 10 ezer néző jött össze. Ha nem is annyi, valóban nagy attrakció a vágta. Az új „úri világ" megmutathatta milyen lova, ügető- és fogathajtói vannak. A kis települések nyertek fontosságukon, hiszen Kelebiáról, Adorjánról, Szajánról, Oromról, Királyhalomról... érkeztek a versenyzők. Onnan, ahol feltétel van a tartásukra, és ahol más alig-alig történik.

Jó alkalom nyílt tehát sétát tenni az Andrásnépének is nevezett Zobnaticán, mely alig néhány kilométerre fekszik Topolyától északra a Zobnaticai-tó mellett. A birtok mellett mintegy 230-an élnek, főleg magyarok.




A topolyaiakon kívül kevesen tudják, hogy a pezsgőgyártásról ismert Törley-családnak nagy köze van ehhez a birtokhoz, mely az 1750 körül alapított méneséről vált ismertté. A Csantavérről származó Törleyek később vetették meg lábukat a területen. Ám nem József, a híres pezsgőgyáros, hanem testvére, Gyula, aki közgazdász volt. Emlékét leginkább a birtok területén levő kastély hordozza. Az impozáns épület 1882-ben épült klasszicista stílusban. Az egykori Törley-birtok ma elsősorban a zobnaticai mezőgazdasági-idegenforgalmi komplexumként ismert, melynek keretében szálloda, étterem működik, de helyet kapott sok kis állat, állandó lovas kiállítás, szobrok, hatalmas park, na és a birtok.
Íme néhány friss felvétel, melyek a szombaton, június 21-én megrendezett 2. Vajdasági Vágta alkalmával készültek. Első képen a Tornyos színeit képviselő Nagy Norbert, a vágta győztese. Szeptemberben Budapesten képviseli Vajdaságot.

 

 

 

 

 

A Törley-kastéy négy évvel ezelőtt

Kívül-belül megújulva

Törleyék múltjába visszakeresve, kiderül, hogy a pezsgőgyártó családja annak idején gyakran megfordult Topolyán, pontosabban a Vojnich családtól vásárolt zobnaticai birtokon. A földműveléssel foglalkozó Törley család számára egy idő után kicsinek bizonyult a szülőfalu, és terjeszkedni kezdett. Törley Bálintnak és feleségének, a bajsai Vojnich Máriának három fia volt: az építészmérnök Antal, akinek Magyarországon volt birtoka, a közgazdász Gyula, aki Zobnaticához kötődik, és József, a budafoki pezsgőgyár névadó alapítója. A tulajdonos legjobb üzlettársa testvére, Gyula volt, a zobnaticai nagybirtokos.
Őseik között akad Buda 1686-os visszafoglalásakor vitézül harcoló katona, a császári seregek élelmiszerszállítója, Laudon császári generális futárja, de 48-as hős is, aki követte Kossuthot az emigrációba.

Női szobor a zobnaticai parkban

A Törleyek eredeti neve Schmierl volt, a 48-as vadászhadnagy, Schmierl Valentin magyarosította Törley Bálintra. A névválasztás alapja, hogy az eredeti német név (Schmierl) a schmieren, illetve a streichen szavakból származik, aminek a jelentése: kihúzni, törölni. A három fiú közül József, a legfiatalabb volt a legügyesebb, így róla tudni legtöbbet. 1882-ben határozta el, hogy franciaországi tapasztalatait itthon kamatoztatja. Etyeken talált szőlőültetvényeinek megfelelő adottságú talajt és klímát, amely hasonlít a Champagne-ihoz.  A pezsgőgyártáshoz pedig Promontor (ma: Budafok) volt az ideális hely, hisz a Champagne-vidékhez hasonlóan a mészkőbe vájt pincék egyenletes hőmérsékletet biztosítottak, amely a jó pezsgő készítésének záloga. A gyárat francia szakemberek szerelték fel, köztük a később önállósodó Louis Francois, aki később magyarosította nevét Francois Lajosra. Törley József kiváló üzlet-, és szakemberként gyárát folyamatosan fejlesztette, újításai közül a legismertebb a fagyasztással történő seprőtelenítés. A millenniumi kiállításon Törleyék már a „császári és királyi udvari szállítók" címet viselték. Övék volt a „magyar pezsgő", amely olyan népszerű volt, mint a pesti operett.
1907-ben ünnepelte a gyár negyedszázados jubileumát, a Törley pezsgőt addigra már Amerikában és Ausztráliában is ismerték. A gyárnak számos városban voltak lerakatai, s a párizsi üzletekben is kapható volt finom nedüjük. Ebben az évben azonban a tulajdonos vakbélgyulladásban váratlanul elhunyt. Mivel saját gyermeke nem volt, bátyjainak fiúgyermekei örökölték a hatalmas vagyont. Az örökösök ragaszkodtak a megszokott minőséghez, 1910-re a termelés már elérte a 2 millió palackot. 1944-ben bombatalálat érte a gyárat, az államosításig tetszhalottként létezett, 1949-ben pedig államosították. A rendszerváltás után a német Henkell befektetői csoport vásárolta meg, majd 2005-ben a Törley Pezsgőpincészet tulajdonába került.
Napjainkban a Törley évi 12-14 millió palack termelésével visszahódította vezető helyét a magyar pezsgőpiacon, s népszerűségét töretlenül őrzi. A család ma élő, ismert alakja, a dédunoka, R. Törley Mária figurális szobrászművész.