Amióta megnéztem a magyarkanizsai Forró Lajos forgatókönyve alapján készült 2007-es dokumentumfilmet, a Jelöletlen tömegsírokat, Adorjánra is valahogy úgy tekintek, mint annak előtte Csúrogra, vagy Zsablyára, vagyis mint egyfajta Golgotára. A film Magyarkanizsa, Martonos és Adorján 1944. évi borzalmairól szól. Gondoltam, egyszer majd eljutok oda is.
Az áldozatoknak 2001-ben méltó emlékművet építettek. Valamennyiük – ötvenhat ember – nevét márványlapba vésték.
A hétvégén a Magyar Szó kisebb ünnepsége révén ez sikerült is. Sportnapot tartott ott a szerkesztőség, minthogy van erő azért ebben az apró, Tisza-parti falucskában. Adorján falu maradt, noha a török hódoltságot megelőző időben nagysága és jelentősége Zentához és Kanizsához volt hasonlítható. Monostor is állt a településen és vásárokat tartottak. Ám sok más településhez hasonlóan a török pusztítások idején szinte teljesen elpusztult, majd a Tiszához közelebbi helyen alapították újra magyar telepesek, akik dohánytermesztéssel kívántak foglalkozni a gazdag termőterületeken.
 |
| Kispályás foci, pikádó, asztalitenisz, súlyemelés szerepelt a Magyar Szó sportnapján, melynek házigazdája Borsos Csaba helybeli vállalkozó volt |
A történelem szerint a falu második megsemmisülése a szabadságharc idejére tehető, mikor a magyar lakosság a rájuk törő szerb csapatok elől volt kénytelen menekülni. A falut felégették, így ismét teljesen elnéptelenedett. A visszatérő adorjániak kénytelenek voltak újra felépíteni házaikat és újrakezdeni életüket. 1858-ban felépítették a ma is álló templomukat és a falu iskoláját.
 |
| Adorján központja: a templom, a helyi közösség, a posta épületével |
 |
| Szépen rendezett a falu temloma. Hossza 18,5 m, szélessége 10 m, magassága 8 m, míg a torony 25 m magas. A hivatalos neve Mária Látogatása Szent Erzsébetnél, de népiesen csak Sarlós Boldogasszony templomaként emlegetik |
1918-ban a Délvidék megszállását követően a szerb csapatok a magyar lakosságon álltak bosszút három társuk meggyilkolásának ürügyén. Lőni kezdték a falut, a lakosságot elüldözték, házaikat felgyújtották. Immár harmadszor égett a falu.
Az 1944-es hatalomváltás is rengeteg áldozatot követelt a faluból. Szinte minden családnak volt kit gyászolnia. Az ártatlan áldozatok emlékének 2001-ben emlékművel adóztak, a település bejáratnál levő temetőben.
 |
| Szocialista idők emléke: Május 1-e és Tito marsall utca |
A jelenlegi falu mintegy 150 éves, a kanyargó Tisza mentén húzódnak utcai. A lakosság főleg dohány-, paprika- és gabonatermesztéssel foglalkozik, az egész Délvidéken hírnevet szerzett az adorjáni dohány. Az állattenyésztés sem elhanyagolható, mert aki most végigsétál a békésnek tűnő falun, nem kerülheti meg a jó bácskai istállószagot. Szinte hihetetlen, hogy a terület rendkívül gazdag régészeti leletekben. Jávorszarvasagancs, mamutagyar és őstulkok maradványai is előkerültek, melyek ma a zentai Városi Múzeum paleontológiai gyűjteményét gazdagítják .
 |
| A Tisza Adorjánnál |
A falu kb. háromnegyede magyar nemzetiségű, romák és románok élnek még nagyobb számban a mai Adorjánon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése