A jelképpé vált Temesvár

Az egykori Ferencz József színház

Temesvár felkapott turisztikai úticél lett, legalábbis Szerbiában. Természetesen a vajdaságiak is élénk érdeklődést mutatnak az évszázadokon keresztül multikulturális várossá alakult Temesvár iránt. Számos nép, nemzetiség érezhette sajátjának. Így volt a város, Temesvár a magyaroké, Temeswar a németeké, Timişoara a románoké, Temišvar a horvátoké, Timišvár a bánáti bolgároké és Темишвар az itt élő szerbeké.

Mostmár nem az. A román uralom alatt a város fokozatosan elvesztette eredeti jellegét. Míg 1910-ben a 74 ezer lakosú városnak alig 10%-a volt román nemzetiségű, addig ma a 314 ezer lakosú város 85%-a. A németek számának csökkenése a legszembetűnőbb (1910-ben 44%, vagy 33 ezer fő, 2002-ben pedig 2%, azaz 7 ezer fő), érdekes módon a magyarok száma nem mutat túl nagy változást (28 ezer – 24 ezer fő), de arányuk természetesen jóval kisebb lett, mint ahogyan a szerbeké is, akik romániai viszonylatban szép számban vannak jelen a városban.


A kilencvenes években Temesvár jelképpé vált, innen indult el Tőkés László református lelkész ellenállása révén Románia azon az úton, amelynek eredményeként ma az ország az Európai Unió tagja. De, szinte már Tőkés püspök is feledésbe merült. Az esemény huszadik évfordulóján, 2009-ben ünnepelték például a közvilágítás alkalmazásának 125 éves évfordulóját. Temesvár volt a kontinentális Európa első városa, ahol villany-közvilágítást vezettek be. A város polgárai megemlékeztek az évfordulóról, és a maguk emlékezetére és dicsőítésére egy óriási lámpát állítottak fel. A hatnyelvű lámpára felírták miben is járt élen Temesvár 1884-ben: románul, franciául, angolul, spanyolul, németül és olaszul. Csak magyarul nem, pedig akkoriban a polgármestert is Török Jánosnak hívták.

 

 

Még inkább visszatekintve a történelembe, Temesvár az egykori Magyarország fővárosa is volt: Károly Róbert 1315-1323 között itt tartotta udvarát. Volt itt országgyűlés, főispánja volt Hunyadi János, éz Kinizsi Pál iz. Aztán elfoglalták a törökök, majd a Magyar Királyság többi részével a Habsburgok uralma alá került. 1849-ben vesztes csata helyszíne volt, 1918-ban a 24 napot megélt Bánáti Köztársaság székhelye volt… Azután Romániához került.
És mivel büszkélkedhet ma?

 

 

 

1718-ban megkezdi működését az ország első sörgyára, és a Várnegyedben beindítják Magyarország első elemi iskoláját. Tíz évvel később megkezdik az ország első hajózható csatornájának, a Béga csatornának az építését. 1745-ben, 24 évvel Bécs és 34 évvel Budapest előtt, felépül az ország első városi kórháza. 1760-ban az Osztrák Magyar Monarchiában először kigyúlnak az utcai lámpák. 1819-ben itt vezetik be Közép-Európában először a himlő elleni védőoltást. 1823-ban Bolyai János bejelenti a nem euklidészi geometria alapjait, 1847-ben a Sörgyár udvarán először hangversenyezik Bécsen kívül ifjabb Johann Strauss, 1884-ben Európában először (731 égővel) itt indul meg az villanyra működő közvilágítás, 1886-ban megalakítják az első mentőállomást, 1895-ben itt aszfaltozzák le az ország első utcáját, 1899-ben beindítják az ország első villamosát.

 

 A római-katolikus Székesegyház tornyai állítólag azért alacsonyak, hogy ne álljanak a repülő ágyúgolyók útjába

 

Kötve hiszem, hogy Temesvár ma ilyen haladó város lenne, viszont a román hatalomnak sem sikerült mindent tönkretennie. Az idelátogatók elzarándokolhatnak például a Segítő Boldogasszony szobrához. A nemrég restaurált, de ortodox kegyhellyé alakított kompozíció jelöli valójában Dózsa György parasztvezér kivégzésének a helyét. 1514-ben ugyanis Temesváron végezték ki Dózsa Györgyöt, de nem tudni pontosan hol. A legenda szerint, amikor Dózsát kínozták, a jezsuita szerzetesek és a jobbágyok vallásos énekeket énekeltek, a levegőben pedig megjelent Szűz Mária. Azon a helyen egy oszlopra kitették Szűz Mária képét, amely ott maradt a török uralom alatt is. A kép után emlékművet emeltek, majd 1906-ben Székely László tervei alapján felépítették a ma is látható kicsiny kápolnát. A neoromán stílusú hat oszlop által tartott baldachin alatt látható Szűz Mária márvány szobra.

 

A Segítő Boldogasszony szobra jelöli Dózsa György kivégzésének helyét

Megtekinthetünk továbbá négy önálló múzeumot: a skanzennel azonos fedél alá költöztetett néprajzi, a Dóm-téri szépművészeti, illetve a Hunyadi kastélyban levő történeti, régészeti s természettudományi közgyűjteményt; valamint az 1989-es forradalom emlékházát; a Losonczy teret (avagy Dóm teret) közepén a Szentháromság-szoborral, barokk épületekkel, a római-katolikus Székesegyházzal, a szerb ortodox Székesegyházzal, a szerb püspöki palotával.

Megnézhetjük az operát és a színházat (egykoron Ferencz József Színház), amelynek eredeti homlokzatát hatalmas betonlapokkal csúfították el a kommunizmus esztendeiben, hogy eltüntessék a korábbi „impérium” jeleit; az 1946-ban felszentelt ortodox katedrálist, amely a román hatalomátvételre emlékezteti a járókelőket és látogatókat, anélkül azonban, hogy bármi köze lenne a jelennél dicsőbb múltat idéző helyhez, annak szellemiségéhez, ízlésvilágához. És ha már itt vagyunk, elsétálhatunk a Temesvárt kettészelő Béga-csatornáig. 1763 után Mercy gróf építtette, aki összekötvén a folyót a nálánál mérgesebb Temessel a vidék mocsarait is lecsapolta. A csatorna sokáig hajózható volt, ma már nem, mégis hét híd szeli át.