Szobrok és korok

Szilágyi László újvidéki szobra sértetlen

Kevés a szobor a vajdasági városokban, azok tekintélyes része is vandálok áldozatává válik.

Telefirkálják, megcsonkítják, sőt az éj leple alatt ellopják. A bronzszobrok különösen kapósak, hiszen azok csaknem 90 százaléka réz, és azt könnyű értékesíteni.

Azt hinnénk, hogy a szegénység eredményezte ezt a jelenséget, és valószínű nem sokat tévedünk. Csupán akkor tévedünk, ha azt gondoljuk újkeletű ez a jelenség. Nem az. Igaz más időkben más okok motiválták a köztéri műalkotások rongálását, eltüntetését.










Mint azt Fekete J. József köztiszteletben álló újságíró, irodalomtörténész a Magyar Szó hasábjain évekkel ezelőtt összefoglalta, Zomborban a következő köztéri emlékművek tűntek el:

* Szentháromság – 1774-ben állíttatta Kruspér Pál királyi tanácsos a pestisjárvány elmúlta emlékére, hálából a mai Szentháromság téren, 1947-ben rombolták le.
* Schweidel József emléktáblája – 1902. október 6-án avatták fel a néhai szülőháza helyén emelt épület, a mai Testvériség-Egység Általános Iskola falán.
* Schweidel József impozáns állószobra – többezres ünneplő tömeg előtt avatták fel 1905. május 18-án a Megyeháza előtti téren.
* II. Rákóczi Ferenc álló szobra – 1912. június 9-én leplezték le az akkori Jókai téren, a Vadászkürt (ma InterNation) szálló és a Léderer-ház (ma Városi Múzeum) előtt. A város ezen három díszét 1918-ban rombolták le.
* I. Aleksandar Karađorđević lovasszobra – 1940. június 21-én leplezték le, 1941-ben távolították el.

A Magyar Katolikus Lexikonban (az interneten elérhető) a szoborrombolás címszó alatt érdekes összefoglalót találunk arról, mi minden tűnt el a közterekről az elmúlt évszázadban annak érdekében, hogy a múltat minél hamarabb feledtessék, és az új eszmeiség jelképeivel helyettesíthessék. Az I. világháborút megnyert hatalmak által létrehozott utódállamokban 1918 és 1928 között legalább 120 képzőművészeti alkotást romboltak le, vagy alakították át eredeti jelentése ellenkezőjére. Különösen a polgári jogokat törvényesítő 1848/49-hez kapcsolódó emlékműveket pusztították. A trianoni béke nem adott jogot, hogy a kifogásolt, eltávolításra ítélt műveket Magyarország elszállítsa, bármennyire is tiltakozott a Nemzetek Szövetségénél. Csupán Köllő Miklós (1861-1900) 1897-ben Segesvárt leleplezett Petőfi-szobrát sikerült megmenteni, és Kiskunfélegyházára szállítani.

Köllő Miklós Segesvárról Kiskunfélegyházára mentett Petőfi-szobra az egyetlen, melyet a határontúlról sikerült az anyaországba szállítani

Ugyanennek a lexikonnak az adatai szerint 1918-1930 között a délszláv királysághoz csatolt délvidéki magyar területen a következő művészeti emlékek semmisültek meg.
– Nagybecskereken 1919. VI. 26. éjjelén fölrobbantották Radnai Béla (1873-1923) Kiss Ernő (1799-1849) honvéd altábornagyról készített, életnagyságú, 1906. V. 27: fölavatott szobrát, a maradványt a rendőrkapitányság udvarára vitték.

– Alsóittebén dinamittal fölrobbantották Köllő Miklós (1861-1900) 1904. V. 17: leleplezett Kossuth-szobrát.

– Törökbecsén bivalyokkal húzatták le Radnai Béla gr. Leiningen-Westerburg Károly (1819-49) aradi vt. tábornokról készített ércszobrát, az 1903. IX. 14: fölállított 1848/49-es turulos Honvéd-oszlopot megrongálták, majd lebontották.

– Szabadkán elkobozták a Kossuth-szoborra gyűjtött 240.000 K-t; 1919: megcsonkították az 1849. III. 5-i kaponyai ütközet hősei s az 1848/49-i szabharcban elesett szabadkai honvédek emlékére 1899. XII. 3: emelt Honvéd-emlékoszlopot, a bronzturult leverték, a m. föliratokat kivésték; az új városháza fal- és üvegfestményeit levakartatták ill. eltávolíttatták.

Szabadka

 – Zomborban a város szülötte Schweidel József (1796-1849) tábornok aradi vt. Mátrai Lajostól (1850-1906) mintázott 1905. V. 18: leleplezett [2006. talapzata még üresen állt] és Jankovics Gyula (1865-1932) 1912: leleplezett II. Rákóczi Ferenc fejed. (ur. 1705-11) szobrát 1930. XI: bivalyokkal lehúzatták, darabjait a bori bányának eladva beolvasztották.

Zombor

– Óbecsén megcsonkították az 1848/49: elesett honvédek sírja fölött 1897. III. 15: emelt 2,5 m magas obeliszket.

– Újpalánkán megrongálták Kallós Ede (1866-1950) 1897. VIII. 20: leleplezett Szt István-szobrát.

– Versecen lerombolták Riedl Antal 1892. XI. 1: leleplezett, az 1848/49: hősi halált halt nemzetőrök tiszt-ére emelt emlékművét.

– Zimonyban megrongálták a Hunyadi-vár helyén 1896. IX. 20: leleplezett, 36 m magas turulos ezredéves emléktornyot, Róna József (1861-1939) és Bezerédi Gyula (1858-1925) alkotását, 1924 pünkösdjére virradó éjszakán a Srnao-szervezet eltávolíttatta a csúcsáról a turulmadarat, ledöntötték Hungária alakját.


Az ezredéves emléktorony Zimonyban turullal



És turul nélkül, napjainkban

– Eszék baranyai hídfőjén megcsonkították az 1779. X. 20-XI. 16: fölállított kb. 4,5 m magas emlékoszlopot tetején aranyozott bronz Szentkoronával, a Szentkorona helyére a szerb koronát, oldalára Péter kir. domborművét s „a hálás baranyai szerb nép” szöveget tettek.

– Őrszálláson a tp. oszlopos főbejárata melletti Szt István- és Szt László-szobrokat irredenta voltuk miatt befalazták fülkéikbe.