Ha valaki nem jártas a történelemben, és nem járt még Eszéken, akkor is minden bizonnyal hallott már a magyar emlékekkel is megáldott kelet-horvátországi városról. Ha a történelemórákon esetleg mulasztott is, a városról annál többet lehetett hallani a kilencvenes években a híradásokban, mint a délszláv háború egyik fontos helyszínéről. Több épületen még mindig látszanak a háború nyomai, szerencsére a vár és a belváros egyre épül-szépül.
Olvasmányainkból is emlékezhetünk Eszékre, mert hát A Tenkes kapitánya című könyvben is szerepel, ha emlékeznek: Buga Jakab odautazott, hogy az eszéki tőzséreket távol tartsa a siklósi marhavásártól.
A város azonban tényleg régi múltra tekint vissza, s ennek emlékeit számos látnivaló őrzi. Az őskortól lakott település volt, sőt az ókorban is fontos településnek számított, hiszen Mursa néven római légiós tábort alapított itt Augustus császár i. u. 8-ban. A történészek szerint valószínűsíthető, hogy első pusztulását az avarok okozták, majd a horvátok 1091-ben újra felépítették, s ekkor kapta az Osijek nevet. Az www.eszek.com szerint a XV. században a vár több család (Rozgonyiak, Gerébek, Kórógyiak) kezében is volt, mielőtt a törökök elfoglalták. II Szulejmán csapatai itt léptek át a Dráván a mohácsi csata előtt, Zrínyi Miklós az itteni fahidat égette fel híres téli hadjárata során, 1664. február 2-án, hogy megnehezítse a törökök átkelését a Dráván. 1687-ben került véglegesen osztrák kézbe, újjáépítését 1712–1719 között végezték, ekkor vált komoly erőddé. A XIX. század elején kis ideig ismét magyar kézbe került, ám a szabadságharcban 1849. február 14-én elesett (források szerint az egyik legsúlyosabb magyar veszteséggel járó ostrom volt), ettől kezdve harcászati jelentőségét elvesztette. 1991 és 1993 között többszöri ostromot állt ki, amelyekben közel ezer ember vesztette életét, csak 1998. január 15-én csatolták a Horvát Köztársasághoz.
 |
| A villamosvezetékek igencsak behálózzák a csodálatos Szent Péter Pál templomot |
 |
| A Szent Péter Pál templom belül |
A magyar–horvát–szerb hármashatárban fekvő város fő érdekessége a várrendszere. Magyar oldalról érkezve már a Dráva-hídtól jobbra távolról is kirajzolódik a várrendszer. A folyó felől vaskos falak védik a belső területet, amelynek macskaköves, zegzugos utcáin a felújított épületek mellett még igazi patinás házakat is lehet látni. A vár védett műemléknek számít, a barokk stílusban készült épület Európa egyik legfontosabb műemléke. A félkör alakú várat eredetileg védőerődítménynek szánták, amelynek közepén a mai Szentháromság tér áll. A belváros sétálóutcája a vártól északnyugatra, ugyancsak a Drávához közel található, kisvárosias nyugalmat áraszt, még akkor is, ha a város lakosainak száma a 2006-os népszámlálási adatok szerint 86 000 körül mozog. A sétálóutcán látható a csodálatos 1894–1900 között épült Szent Péter és Pál templom, számos kávézó, üzlet, szálloda, s mindemellett a szlavóniai konyha sem okoz csalódást senkinek.
 |
| A Szent Mihály templom |
 |
| Régi idők jegyeit hordozza magán az Uránia mozi |
 |
Nem az ormótlan virágcserepek kedvéért készült a fénykép, hanem a jobb sorsra érdemes épület miatt, melynek vakolatát kb. 20 éve lyuggatták ki a golyók
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése