„Rokon" templomok

Szent Vendel templom, Sándoregyháza

Igen nagy hasonlatosságot mutatnak a muzslyai, valamint a Bánát déli részében épült ürményházi, sándoregyázi és székelykevei templomok. Idő kell, míg az ember rájön, nem a memóriája csal, hanem valóban elképesztően nagy a „rokonság", a hasonlatosság ezeknek a településeknek a római-katolikus templomai között. Nem véletlenül:

„A temesvári püspökség a XIX. század utolsó éveiben, illetve a XX. század elején több új templomot emeltetett, s ezek közül négy, mégpedig a muzslyai, az ürményházi, a székelykevei és a sándoregyházi ugyanazon terv alapján készült. Ez utóbbi építtetésének teljes költségét Bonnaz Sándor csanádi püspök fedezte. Tiszteletére kapta a falu az addigi Nagygyörgyfalva helyett – amit a Duna szabályozásával megbízott Nagy György után kapott – a Sándoregyháza nevet. Aztán az 1920-as években Ivan Guran bolgár telepesről átkeresztelték Ivánovóra." – áll többek között a helység krónikájában, melynek ismeretében nem is kell tovább csodálkozni a nagyfokú hasonlatosságon. A templom 1889-ben épült és Szent Vendelről nevezték el.

Mária Neve Templom, Muzslya

Muzslyát 1890-ben telepítették. Öt évvel később kezdték egyűjteni a pénzt a templom felépítésére. Az első plébános Sóka Ignác volt, aki 1897-ben éppen a búcsú napján érkezett meg új szolgálati helyére, s itt szolgált 1943. február 1-jéig. Sok legendát meséltek róla a helybeliek, halála után is sokáig emlegették a köztiszteletnek örvendő lelkészt. Az első szentbúcsú 1898. szeptember 11-én volt Mária neve napja
ünnepén. A templom ekkor még nem készült el, ezért a misét a régi iskola tantermeiben tartották meg. Az ünnepi istentiszteletet Szabó Ferenc nagybecskereki esperes celebrálta, ekkor szentelték meg a falu bejáratánál álló feszületet is. A múlt század utolsó évében kezdenek a templom és a paplak építéséhez. A költségeket a kincstár állta, az építéshez szükséges negyvenezer téglát a közbirtokosok.

Szent Anna templom ,Ürményháza

Az ürményházi Szent Anna templom a felújítási munkálatok előtt. A Vajdasági Nagyberuházási Alapnak köszönhetően ma már teljes pompában díszeleg. Ürményházán, a feljegyzések szerint 1820. január 1-től külön anyakönyvet vezettek. Ebből tudjuk, hogy az új településen a születések száma 29 az elhalálozások száma 27, a házasságkötések száma pedig 5 volt, s telepítést követő évben a falunak már 482 lakosa volt.

Az első iskolát 1833-ban nyitották meg. Az iskola épülete imaházul is szolgált, majd 1834. október 27-én a mai iskolával szemben az utca közepén új templomot kezdtek építeni, amelyet 1835. február 5-én Martinszki József zichyfalvi plébános avatott fel. A szabadságharc idején a templom is leégett, de 1854-ben, egy évvel később pedig felszentelték. A templom a szegedi táj Keddasszonyát, Szent Annát tiszteli védőszentül.

Szent István templom, Székelykeve

A Szent István király nevet viselő templom építése 1892. december 18-án fejeződött be Székelykevén.
A nagyvilágban 352 Szent István tiszteletére szentelt templom van, a székelykevei minden bizonnyal a legdélibb közöttük.
Vajdaságban a következő helységek templomai viselik Szent István nevét:
Kúla-Veprőd, Szent István király plébániatemplom (1773) Nagybecskerek, Piarista templom (1847)
Szaján, Szent István király templom (1806)
Székelykeve, Szent István király templom (1892)
Szilágyi, Szent István király plébániatemplom (1906)
Törökbecse, Aracs Szent István király templom (1903)
Törökbecse Aracs, Pusztatemplom (13. század, rom)
Zenta, Szent István király plébániaház (1949)
Zombor, Szent István király templom (1905)