 |
| A helybeliek szerint a Tisza legszebb partszakasza van Törökbecsén |
A városkát sokan az aracsi pusztatemplom közelsége miatt keresik fel. Az egyik legkorábbi vajdasági építészeti emléket, a pusztatemplomot bő két évtizede „fedezte fel” magának az itt élő magyarság, hogy aztán fokozatosan jelképévé, kultikus emlékhelyévé váljon. A másik közelben található nevezetesség a Sóskopó, és sorolhatnánk tovább.
A templom a Törökbecse, Beodra és Basahíd közötti határban található, mára a nyugati fal, a szentélyrész a hozzá csatlakozó északi főhajófal két árkádnyi szakaszával és a toronnyal maradt fenn eredeti állapotban.
A település másik látványossága a Törökbecsétől 5-6 km-re északkeletre fekvő – a pusztatemplom irányában haladva könnyen megtalálható –, mintegy 500 hektáron elterülő természetvédelmi terület, a Sóskopó. Az itt található sós víz gyógyhatású, környéke pedig madárrezervátum, mintegy 200 madárfajtát számláltak meg a megfigyelők.
A Sóskopó Speciális Természeti Rezervátum időszakosan kiszáradó szikes mocsár, a Tisza egyik ősi mederágában alakult ki. A terület az észak-déli migrációs útvonal mentén nagy jelentőségű madárpihenő és táplálkozó hely. Kora tavasztól késő őszig nagyon sok madárfaj, libák, darvak, récék, cankók, lilék, bíbicek, pólingok vonulnak át a területen, egyesek költenek is a szikes padkákon, a sűrű nádasban. A sekély sziksós mocsár mintegy 2660 hektár területen terül el, 2004 óta pedig ramsari terület, vagyis nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. A területen tavasszal és ősszel igen jelentős, több tízezres daru-, vadliba-, vadkacsa- és partimadár-seregek vonulnak át, megpihennek, táplálkoznak, egyesek pedig ott is maradnak költés céljából. A daruvonulás fő útvonalába esik a Sóskopó, nappal a mezőgazdasági területeken táplálkoznak, éjszakára pedig beszállnak a sekély vízre.
 |
| Aracsi pusztatemplom |
A település másik látványossága a Törökbecsétől 5-6 km-re északkeletre fekvő – a pusztatemplom irányában haladva könnyen megtalálható –, mintegy 500 hektáron elterülő természetvédelmi terület, a Sóskopó. Az itt található sós víz gyógyhatású, környéke pedig madárrezervátum, mintegy 200 madárfajtát számláltak meg a megfigyelők.
 |
| Madarak ezrei telelnek itt |
A Sóskopó Speciális Természeti Rezervátum időszakosan kiszáradó szikes mocsár, a Tisza egyik ősi mederágában alakult ki. A terület az észak-déli migrációs útvonal mentén nagy jelentőségű madárpihenő és táplálkozó hely. Kora tavasztól késő őszig nagyon sok madárfaj, libák, darvak, récék, cankók, lilék, bíbicek, pólingok vonulnak át a területen, egyesek költenek is a szikes padkákon, a sűrű nádasban. A sekély sziksós mocsár mintegy 2660 hektár területen terül el, 2004 óta pedig ramsari terület, vagyis nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. A területen tavasszal és ősszel igen jelentős, több tízezres daru-, vadliba-, vadkacsa- és partimadár-seregek vonulnak át, megpihennek, táplálkoznak, egyesek pedig ott is maradnak költés céljából. A daruvonulás fő útvonalába esik a Sóskopó, nappal a mezőgazdasági területeken táplálkoznak, éjszakára pedig beszállnak a sekély vízre.
A mezőgazdasági munkálatok nagyfokú terhelést jelentenek az élőhelyre. A környező magasabban fekvő területekről folyamatos a szerves anyagok bemosódása, ami felgyorsítja a vízi növények elszaporodását, és a szikes eltűnhet. Szükség lenne a Sóskopó körüli földek felvásárlására és visszagyepesítésére.
És, hogy végre a városba érjünk, semmiképp sem hagyható említés nélkül a csodaszép Tisza-part, melyet a jó érzékű városvezetők kitartóan a legszebb vajdasági partszakasznak neveznek.
 |
| Bikanyál a napsütötte Sóskopón |
A mezőgazdasági munkálatok nagyfokú terhelést jelentenek az élőhelyre. A környező magasabban fekvő területekről folyamatos a szerves anyagok bemosódása, ami felgyorsítja a vízi növények elszaporodását, és a szikes eltűnhet. Szükség lenne a Sóskopó körüli földek felvásárlására és visszagyepesítésére.
És, hogy végre a városba érjünk, semmiképp sem hagyható említés nélkül a csodaszép Tisza-part, melyet a jó érzékű városvezetők kitartóan a legszebb vajdasági partszakasznak neveznek.
Lazar Dunđerski Emilija lányának építtetett nászajándékul. A kastély ugyan elnéptelenedett, viszont a körülötte elterülő parkosított terület a törökbecseiek egyik kedvenc kirándulóhelye. Egyik történelmi nevezetesség gróf Leiningen-Westerburg Károly honvédtábornok mellszobra, mely a katolikus templom udvarában áll.
 |
| Gróf Leiningen-Westerburg Károly honvédtábornok mellszobrát 2009-ben emelték újra |
Az egykori törökbecsei földesúr 1849. október 6-án, aradi vértanúként halt hősi halált, emlékére 1911-ben avattak szobrot városában. A nem alaptalan legenda szerint a szobrot 1954-ben megszerezte az óbecsei focicsapat, és beolvasztatta a csapat anyagi szükségleteinek fedezésére. Néhány évtizeddel később, 2009-ben a város és a magyarországi Mezőtúr városa közös erőfeszítésének köszönhetőn új szobor készült a vértanú tiszteletére.
A város lakosságának kb. negyede volt magyar ajkú a legutóbbi népszámláláskor, 2002-ben (8868 szerb, 3849 magyar a 14 452 összlakosból), érdekes, hogy 1910-ben fele annyi lakos élt a városban: a 7647 polgárból 5287 vallotta magát magyarnak, 2094 szerbnek, és 168 németnek. A magyar nyelv, kultúra ápolására a helyi iskolán kívül a Jókai Mór Magyar Művelődési Egyesület berkeiben nyílik lehetőség.
 |
| Az 1908-ban készült iskolaépület a II. világháború után vette fel Miloje Čiplić helybeli író és forradalmár nevét |
 |
| Tiszteletre méltó a kétnyelvűség, még ha kissé sikertelen is |
 |
Augusztus végén a pravoszláv Nagyboldogasszony-napi rendezvények egyre több nézőt vonzanak. Egy-egy magyar zenekart is rendre meghívnak. Az EDDA 2011-ben tartott nagysikerű koncertet a Tisza bal partják, Törökbecsén |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése