A budapesti Néprajzi Múzeum után Magyarország legjelentősebb néprajzi
gyűjteménye Debrecenben, a Déri Múzeumban van. Néprajzi részlege működött már,
amikor Déri György 1940-ben odaajándékozta tekintélyes gyűjteményét. Az
1902-ben alapított, sokáig Városi Múzeum néven működő intézményben addig sem
volt ismeretlen a Déri név, ugyanis Györgyöt megelőzte fivére, Frigyes, aki
ugyancsak hatalmas értéket ajándékozott a városnak: általános
művelődéstörténeti gyűjteményét bízta az intézményre. Keveset tudunk róluk,
noha az egykori Bács-Bodrog megye déli részéről származnak, Bács városából. A legismertebb Déri-fiú kétségkívül egy harmadik: Miksa (1854-1938), a korszerű elektrotechnika elméleti és gyakorlati megalapozója, a transzformátor egyik felfedezője. A testvérek közül Kálmán ismert festő lett, a közgazdász, selyemgyáros Frigyes és a katonatiszt György pedig a debreceni Déri Múzeum rangjának növeléséhez jártultak hozzá. A múzeumalapító Frigyes és a néprajzi gyűjteményt adományozó György utód híján egyaránt értékes tárgyakba fektette vagyonát.
Apjuk, Déri Károly (eredeti nevén Deutsch
Mór) gazdálkodással és kereskedelemmel foglalkozott, gyermekei boldogulása
érdekében elhagyta Bácsot, birtokai központját, és átköltözött Bajára, majd
Bécsbe. Mind a hét gyermekét taníttatta. A nagy átkeresztelkedési hullám
idején, az 1880-as években vették fel a Déri nevet és tértek át a
római katolikus hitre.
 |
| Miksa, a feltaláló |
 |
| Frigyes, a selyemgyáros |
 |
| Kálmán festő lett, egy alkotásának részlete látható |
Frigyes textilipari szakemberként jelentős vagyonra tett szert, amely lehetővé tette számára, hogy a művelődés iránti igényeit, mely főleg a műgyűjtésben mutatkozott meg, kielégítse. A polgárság azon részéhez tartozott, akiket megérintett a századforduló műgyűjtő szenvedélye. Kezdetben stájerországi kastélyát saját és felesége kedvére rendezte be „múzeumnak” Makart stílusában. A műtárgyak és gyűjtemények lakásokban való elhelyezése a 19. században jött divatba Hans Makart osztrák festőművész 1870-ben berendezett bécsi műterme enteriőrjének a hatására. Az áttekinthető, egységes stílusú szobabelsőket ekkor különböző korokból származó tárgyakkal túlzsúfolt elrendezés váltotta föl. Dérit a kortársaihoz hasonlóan az a cél vezette, hogy minél pompásabban és minél gazdagabban rendezze be kastélyát. A visszaemlékezések szerint gondolkodásában felesége, Brix Lujza 1910-ben bekövetkezett váratlan és korai halála után történt változás. Eladta stájerországi birtokát, és megvált műtárgyai többségétől.
1912-ben kezdett újra gyűjteni. Ekkor már olyan gyűjtemény kialakítására törekedett, amelynek darabjai jelentős tudományos értékkel rendelkeznek, s az emberi művelődés és civilizáció fejlődésének lenyomatai. Déri ugyan egyre járatosabb volt a műtárgyak világában és a műkereskedelemben, de a gyarapításban mindig szakemberek véleményére támaszkodott. Viszonylag gyorsan jelentős gyűjteményre tett szert. Célja az volt, hogy gyűjteménye bemutatásával és megismertetésével mindenki gyarapíthassa tudását.
1920 októbere végén Debrecenbe látogatott, hogy aláírja a szerződést, mely szerint a magyar államnak ajándékozta gyűjteményét azzal a megkötéssel, hogy elhelyezésére Debrecenben emeljenek egy épületet. Eleinte gyerekkora városának, Bajának szánta műtárgyait, de a város Trianon után elveszítette regionális jelentőségét, ezért megváltoztatta szándékát, s Debrecent választotta. Ennek oka egyrészt az volt, hogy a városnak volt egyeteme, másrészt Trianon után megváltozott Debrecen kultúrpolitikai jelentősége, fontos nemzetpolitikai cél volt, hogy a „színmagyar vidéken kulturális gócpont legyen”. Nem érte meg a múzeum felépítését. 1924. október 27-én bécsi otthonában váratlanul elhunyt, a bécsi Zentralfriedhofban temették el. Debrecen valamennyi felekezete gyászmisét tartott érte, temetése órájában pedig megkondult a Nagytemplom tornyában a Rákóczi-harang, megállt a forgalom és a munka – írja róla Lakner Lajos. Gyűjteményének hazaszállítását csak 1925 tavaszán engedélyezte az osztrák állam. A Déri Múzeumot pedig 1930. május 25-én országos jelentőségű ünnepség keretében nyitották meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése