Romantikus Délvidék

(Törőcsik Nagy Gábor fotója)

Édeskevesen engedhetik meg maguknak, hogy az újabbkori ünnepek sorába vett Bálint-napot utazással tegyék emlékezetessé. Pedig nagyon sok utazási iroda erre szólít fel, Velence, Párizs, Prága, Bécs irányába csalogatnak. Szinte azonos a kínálat a nőnapra, de már a tavaszi szünidő gondolata is foglalkoztatja azokat, akik az idegenforgalomból élnek. Az irodák igyekeznek megragadni bárminemű ünnepet, hosszú hétvégét, nyári, téli, tavaszi, vagy őszi szünetet (sőt már a vallási ünnepeket is) hogy ötletekkel bombázhassanak, és fenséges látnivalókkal, feledhetetetlen élményekkel kecsegtessenek. Kétségkívül nem alaptalanul.

Persze nem kell feltétlen messzire menni, sem utazási irodákhoz fordulni, ha világot akarunk látni. Elég az ötlet, egy kis pénz és idő, nem kevésbé alapos odafigyelés ahhoz, hogy útnak eredjünk. Feltölthet bennünket a közeli, mégis ismeretlen táj, a megismerés, a kikapcsolódás, a szokásos mederből való kilépés, csakúgy az útitárs, vagy épp az együttlét. Kell ennél több? Íme néhány ajánlat részünkről, hogyan lehet egy szép, romantikus napot, esetleg hétvégét eltölteni itt a közelben, a Délvidéken.





Az egyetlen bejegyzett verseci borpince nemcsak a helyben termelt, kiváló minőségű borokat kínálja, hanem rendkívül hangulatos is. A város központjában, az Újvidéki utca 1. alatti egykori német ház mintegy 200 négyzetméteres pincéjében, a Vinikben igazán felemelően érezheti magát a vendég. Ezenkívül számos látnivalóval kecsegtet a Verseci-hegy lábánál elterülő város.

Gazdag ókori gyűjteménye van a Sremska Mitrovica-i Szerémségi Múzeumnak. A város különben is bővelkedik római kori leletekben, s ezekbe szó szerint lépten-nyomon rábukkan az odalátogató. A város jószerével a római Sirmium területén fekszik. A várost az i. e. I. században hódították meg a rómaiak, és rövidesen különleges stratégiai és katonai jelentőséggel bírt. Sokan nem tudják, hogy Traianus, Marcus Aurelius és Claudius császár is innen indította a környező területek elleni hadjáratait. A város a III. század közepétől az egész pannon térség kereskedelmi központja volt pénzverdével, fürdőkkel, palotákkal. Mindennek nyomait ma is megtaláljuk, ezenkívül parkok, vendéglők, szállodák, felvilágosító térképek, sportpályák, rendezett központ... várja a turistákat.

Fiatalok, idősek ezrei keresik fel a péterváradi várat télen-nyáron egyaránt. Igaz, főleg az újvidékiek és a környékbeliek kedvenc helye, ám az EXIT fesztiválnak köszönhetően messzeföldön híressé vált.

Télen is fenséges, talán szebb, mint nyáron! A Palicsi-tó, ha nincs is hó, most téli álmát alussza, de bizonyára már a tavaszról álmodik.

Kétségkívül Vajdaság egyik legromantikusabb építménye az Óbecse határában található egykori Dunđerski-kastély, melyet ma Fantast Szállodaként emlegetnek leginkább. Hangulata valóban megigéz, amit a hozzátartozó ménes fokoz. A legenda szerint a kastélyt valóban a szerelem keltette életre. Tulajdonosa, Bogdan Dunđerski elképzelése szerint épült, aki szerelmét szerette volna megígézni a meseszép épületettel. Szerelme azonban csaknem elérhetetlen volt számára, hiszen nem más, mint kovácsa felesége volt az, aki iránt fékezhetetlen érzelmeket táplált.

Egykor a gazdaságok szimbólumai voltak a tanyák, majd a szocialista időkben egyre-másra eltűntek. Az utóbbi években azonban kezdenek újraéledni. Ki gazdálkodásra, ki kikapcsolódásra használja, vannak akik csak romantikus oldalát keresik. Nézzünk csak erre a tipikus vajdasági tanyára! Hát nincs igazuk? (A felvételen a Szőreg melletti Hevér-tanya.)

Oly méltatlanul vált mellőzötté Zombor, oly sokan hagyták el, hogy az már tényleg „fáj”. Aki kirándulása célpontjául választja, mégsem bánhatja meg. Talán épp mellőzöttségének köszönhetően Zombor csendesebb, visszafogottabb a hasonló nagyságú városoknál. Híres bogyófái mellett az idelátogatók figyelmébe ajánljuk a színház, a Városi Múzeum, a Kis Könyvtár (mindhárom épület az 1880-as években épült) megtekintését, valamint a Milan Konjović Galériát, a Török házat, mely a XVII. században épült, az 1842-s régi Városházát, vagy az 1808-as keltezésű régi Megyeházát, melynek tanácstermében Szerbia legnagyobb olajfestménye, Eisenhut Ferenc: Zentai csata című festménye (1896) található

                             Bánság egyik leghívogatóbb városa továbbra is Nagykikinda