Zsablya



A keresztre feszített Jézus darabjai a katolikus templom előtt

Sokáig nem tudtam, hogy Zsablyán akasztották fel Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagyot, az 1942-es razzia irányítóját. Feketehalmy a háború végén nyugatra menekült, ahol amerikai fogságba került, s azok kiadták Magyarországnak.
A magyar népbíróság halálra ítélte, de nem végezték ki, hanem társaival együtt kiadták Jugoszláviának. Itt egy rövid per után újra halálra ítélték és 1946. november 5-én felakasztották.
Az 1942-es zsablyai razziának kb. 400 szerb nemzetiségű polgár esett áldozatául. 1944 végén viszont megtorlásul mintegy 1500 magyart és németet öltek meg, egyesek szerint ennél is többet. Leg­na­gyobb részüket Zsablyán kivégezték, de nagyon sokan éhen pusztultak vagy járványban, különféle betegségekben hunytak el a táborokban. Vagyonukat elvették, és szétosztották egymás között.

Tájház Temerinben

A hetvenes évektől errefelé megsokasodtak a tájházzá alakított egykori parasztházak a Vajdaságban. A tartományi Folklórközpont adatai szerint Topolyán, Kisoroszon, Zentán, Szajánban, Erzsébetlakon, Muzslyán, Egyházaskéren, Doroszlón, Torontálvásárhelyen, Horgoson, Völgyesen, Maradékon, Satrincán, Budiszaván, Temerinben, Kupuszina/Bácskertesen, Bácsgyulafalván, Bajsán, Tóthfaluban, Oromon, Kishegyesen, Bezdánban, Gunarason, Ludason, Felsőhegyen és Székelykevén alakítottak ki a vidékre jellemző tájházat, mely nem csak őrzi elődeink építkezési hagyatékát, hanem legtöbb esetben helytörténeti, muzeális funkcióval is rendelkezik. A parasztházban, és udvarában kiállítják a viseleti-, használati tárgyakat, szerszámokat, kert- és földművelő eszközöket, az állattenyésztéshez tartozó kellékeket, mindent, ami fellelhető a padlásokon, amit a tulajdonosok közszemlére kínáltak fel.
A helybeliek egy-két kivételtől eltekintve minden helységben nagylelkű adakozónak bizonyultak. Temerinben is így volt.

A Gyöngysziget gyöngye

Bácska déli részének egyik természeti paradicsoma, közkedvelt kirándulóhelye a Bácsföldvártól keletre 6, Törökbecsétől pedig délnyugatra kb. 5 km-re eső Gyöngysziget.

A Tisza szabályozásakor, a XIX. század közepén keletkezett, és valójában hiába keressük a szigetet, az nincs. Gyöngyszigetnek a Holt-Tisza ágát nevezik, ami pontosan úgy hömpölyög a bácskai síkságon át, mint egy lassú folyó. Két oldalán nádas, gazdag madár-, és állatvilág.

Hajdan mintagazdaságáról volt nevezetes, meg krokán (crocant) boráról. Most víkendtelepülés, horgászparadicsom. Vannak, akik egész évben ott élnek, a környékbeliek (Temerin, Újvidék, Csúrog...) túlnyomó többsége mégis inkább tavasztól őszig látogatja. Kiváló gyümölcs-, és szőlőtermő vidék, ám egykori hírneve alaposan megcsappant.

Újlaktól Ilokig

Bevallom, nem tudtam, hogy Magyarország egyik védőszentje, Kapisztrán János (a magyar hadsereg védőszentje) Ilokon, az egykori Újlakon halt meg. Emlékét egy kápolna őrzi, horvát nyelvű emléktábláját a templom bejáratában helyezték el, de a templom oltárképén, és homlokzatán is Kapisztrán alakja látható, amint zászlóval a kezében harcra buzdítja a parasztkatonákat.

A Horvátországhoz tartozó Ilokon Ivan Kapistranként emlegetik a szentté avatott olasz teológust és hitszónokot, a nándorfehérvári diadal hősét, aki a dicső csata után Hunyadi Jánossal együtt pestisben betegedett meg, csak őt Ilokra, azaz Újlakra hozták, és ott is halt meg, ott temették el. Sírját a város török kézre kerülése után feldúlták, holttestét meghurcolták.

A Tisza bal partján, Törökbecsén

A helybeliek szerint a Tisza legszebb partszakasza van Törökbecsén

Vajdaság magyar emlékei, látnivalói között figyelemre méltó helyet foglal el Törökbecse, az a még 15 000 főt sem számláló közép-bánsági kisváros, mely egészen a XV. századig Óbecsével közös életet jegyzett a Tisza bal és jobb partján. Aztán ahelyett, hogy a két település egybenőtt volna, mint sok más város példája mutatja, a két Becse inkább önálló életet kezdett élni. Egyik Bácskában, a másik pedig Bánátban.

A városkát sokan az aracsi pusztatemplom közelsége miatt keresik fel. Az egyik legkorábbi vajdasági építészeti emléket, a pusztatemplomot bő két évtizede „fedezte fel” magának az itt élő magyarság, hogy aztán fokozatosan jelképévé, kultikus emlékhelyévé váljon. A másik közelben található nevezetesség a Sóskopó, és sorolhatnánk tovább.