2017. május 6., szombat

Szentjánoskenyérfa és miegymás a sör városában

Miről is imerik a vajdaságiak Apatint? A Jelen sörről? A Fekete Mária szobráról? A Duna szépséges kanyargásáról? Ábrahám Pálról, a zeneszerzőről? A közelben levő Junaković gyógyfürdőről? Vagy egyáltalán nem ismerik?

Ebben is, abban is van igazság, viszont tény, hogy Apatin csinos város, nyugodalmas, békés, amolyan élhető kisváros benyomását kelti.

A legutóbbi népszámláláskor alig több mint 700-an (még csak öt százalék sem) vallották magukat magyarnak ebben az egykor németek által felvirágoztatott városban. Néhány éve létesítettek egy magyar pontot a városkában, ahol egy tucatnyi gyerek tanulja-ápolja hétvégente a magyar nyelvet, kultúrát. Köszönhetően a Csíkos családnak.

 A képen a Mária Mennybemenetele templom előtti Szentháromság-szobor, a háttérben kivehető a Szent István emlékére állított mellszobor, egészen balról pedig a címben emlegetett szentjánoskenyérfa, melyet 222 éve ültettek el. Kétségkívül Vajdaság egyik ritka öreg fája.

Ismerhetnénk Apatint arról is, hogy határában kezdődik a Tiszaföldvárig húzódó római sánc. Egykor vára is volt, amit 1453-ban említenek a feljegyzések, de a vár a török időkben pusztult el, nyoma sem maradt. A török időkben elnéptelenedett települést a XVIII. században württembergi németekkel telepítették be.
1910-ben 13 136 lakosából 11 661 német és 1067 magyar volt. 1944 végén következett be a nagy érvágás a település életében, amikor a városból 2400 személyt hurcoltak orosz munkatáborokba. 1945. március 11-én a város csaknem egész lakosságát, mintegy 8000 embert a gádori és a körtési szerb haláltáborba hajtották, ahol sokan éhen haltak. 1945 után likai szerbeket költöztettek a kitelepített németek helyébe. A gazdasági élet megalapozott volt, az 1756-ban alapított sörgyár, a ma Jelen néven ismert, legöregebb szerbiai sörgyár, még mindig a városka gazdasági életének magva.

Az 1700-as évek derekáról származó gyár ma is megalapozza az apatiniak életét
 
Kétszázhuszonkét éves a katolikus templom tövében álló szentjánoskenyérfa, melyet Jeruzsálemből hoztak
  
A fa üreges kérge a templom felőli oldalon
 
A fa történetét emléktáblára vésték

Szent István szobra a római katolikus templom és a szentjánoskenyérfa mellett

A Mária Mennybemenetele katolikus templom

A városháza

A Raichle Ferenc tervezte városháza bejárata

Több helyen „váratlanul" magyar felirat bukkan fel

Ebben a házban született Ábrahám Pál zeneszerző

Százhuszonöt éve született a neves zeneszerző, számos operett szerzője

Széles, parkszerű főutcája van a városkának

A sétálóutca a szökőkúton túl is szép

Nikola Tesla szobra Apatinban
  
A Duna
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése