A budapesti Néprajzi Múzeum után Magyarország legjelentősebb néprajzi gyűjteménye Debrecenben, a Déri Múzeumban van. Néprajzi részlege működött már, amikor Déri György 1940-ben odaajándékozta tekintélyes gyűjteményét. Az 1902-ben alapított, sokáig Városi Múzeum néven működő intézményben addig sem volt ismeretlen a Déri név, ugyanis Györgyöt megelőzte fivére, Frigyes, aki ugyancsak hatalmas értéket ajándékozott a városnak: általános művelődéstörténeti gyűjteményét bízta az intézményre. Keveset tudunk róluk, noha az egykori Bács-Bodrog megye déli részéről származnak, Bács városából.
2015. december 29., kedd
Kik voltak a Dériek és mi közük a Déri Múzeumhoz?
A budapesti Néprajzi Múzeum után Magyarország legjelentősebb néprajzi gyűjteménye Debrecenben, a Déri Múzeumban van. Néprajzi részlege működött már, amikor Déri György 1940-ben odaajándékozta tekintélyes gyűjteményét. Az 1902-ben alapított, sokáig Városi Múzeum néven működő intézményben addig sem volt ismeretlen a Déri név, ugyanis Györgyöt megelőzte fivére, Frigyes, aki ugyancsak hatalmas értéket ajándékozott a városnak: általános művelődéstörténeti gyűjteményét bízta az intézményre. Keveset tudunk róluk, noha az egykori Bács-Bodrog megye déli részéről származnak, Bács városából.
Libus, Falusi, Buzgó... Nagyszeredről
Dél-Bánátban 12 kastélyt tartanak nyilván, ezek jó része riasztó állapotban van. Célszerű fenntartásuk, karbantartásuk hatalmas összegeket emésztene fel, ezért az önkormányzatok képtelenek magukra vállalni a jobb sorsra érdemes épületek rendbetételét. A bérbeadás tűnik legcélszerűbbnek, ám az is csak akkor működőképes, ha kedvező feltételeket biztosítanak a potenciális bérlőnek, hiszen hatalmas a befektetés, ami rövid távon biztos nem térül meg. A Versectől alig
negyed órányira északkeletre fekvő Nagyszereden két kastélyrom is van.
A faluból Romániába is ellátni, de távol esik mindentől. Főleg Bácskától. A
helybeliek is így érezhetik, hisz nagy a fogyatkozás, az elvándorlás. Nemcsak a
kényszerű munkavállalás lehetősége szólítja el nagy számban az embereket, hanem
a könnyebb, városi élet reménye is. Szered sem kivétel, ürül a falu.
2015. december 13., vasárnap
Áll a Marczibányi-Lederer kastély a csókai régi parkban
A templomoknál is rosszabb állapotban vannak a vajdasági kastélyok, legalábbis túlnyomó többségük. Ahol ugyanis van hívő, a templomokat karbantartják, felújítják, sőt újak építésére is van példa. A kastélyokra azonban a közösség nem ad pénzt. Egyének még úgy sem, hiszen hatalmas a beruházás, ám annak megtérülése kérdéses.
A csókai Marczibányi-Lederer-kastély sorsa is bizonytalan. Mintha átengedték volna az enyészetnek. A kastélyt körülvevő park, meg az egész környék azonban még így is lenyűgöző. Felvételeink idén novemberben készültek. A kastély történetét Gasztány Nóra és Ozsvár Andor írta le.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)