Fekete Mária Vajdaságban

A czestochowai Fekete Madonna

Bácskában és Szerémségben a katolikus és pravoszláv templomokban több olyan kegyképet, ikont őriznek, melynek keletkezéséhez különböző legendák fűződnek. A képek mellé kifüggesztett fogadalmi ajándékok, új keletű hálatáblák arról tanúskodnak, hogy a képek tisztelői felépültek testi, lelki bajaikból. Ezek a képek között is kitűnnek a sötétbőrű Szűzanyát ábrázoló kegyképek, melyek sem térségünkben, sem szélesebb körben nem számítanak akkora ritkaságnak, mint gondolnánk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A téma egyik vajdasági szakértője, Beszédes Valéria Regionális és lokális búcsújáró helyek a Vajdaságban című művében erről a következőket írja:

Az egyes kegytárgyakról azt a legendát mesélik, hogy a település alapítói korábbi otthonukból hozták magukkal. Hosszú vándorlásuk során e képek által voltak a Szűzanya oltalmában. Az apatini Fekete Mária-szobort, a svájci einsiedelni szobor másolatát állítólag egy bizonyos Magdaléna Gerber adta a templomnak a város telepítésekor. A hagyomány szerint, ha az utolsó német is elhagyja a várost, akkor azt vissza kell vinnie eredeti helyére. A XVIII. században a szobornak nagy kultusza volt.

A szabadkai Szerecsen Mária, karján a kis Jézussal

A szabadkai ferencesek templomában őriznek egy Fekete Madonnát, vagy ahogy az itteniek nevezik, Szerecsen Máriát. A czestochowai kegykép másolata – az egyik legismertebb Szűz Mária ábrázolás, a lengyel katolicizmus és függetlenség szimbóluma –, a XVIII. század elején kerülhetett Szabadkára. A kegyképnek még napjainkban is nagy jelentősége van a magánáhítatban. A vitrinben, ami körülveszi a Mária-oltárt, újabbkeletű kedves tárgyakat, elsősorban női ékszereket őriznek. A régebbi ajándékok elvesztek, mert már több alkalommal kirabolták az oltárt.

 

 

 

 

 

 

 

 

A kerényi katolikus templom

Az egykori német településen, Zombortól nem messze a kerényi templomban (Kljajićevo) is áll egy hasonló Fekete Madonna kópia, kultuszáról sajnos nincsenek adataink.

A katolikus kegyképek közül kétségkívül a Pétervárad melletti tekijai, a római Santa Maria Maggiorc Fekete Madonnája másolatának legrégibb a kultusza, az eredetileg pestistől óvó kép a XVII. századi Magyarországon törökellenes tartalmat is kapott. A legenda szerint Savoyai Jenő 1716-ban Havas Boldogasszony napján aratta döntő győzelmét Péterváradon. A legenda szerit a szent forrás melletti fa ágain egy Szűz Mária festmény jelent meg a csata előtt, amely a római Santa Maria Maggiore templom festményére hasonlított. Savoyai Jenő herceg, a keresztény egységek főparancsnoka a képnél mondott fohászokat, majd a fényes győzelem után hálája jeléül katonái örömujjongása közepette a kápolnába bevitte a festményt. A jezsuiták a péterváradi Sveti Juraj (Szent György) templomukban helyezték el.

A XVIII. században festett csodatevő Mária-képet őriztek még a zimonyi, az újlaki és a sotini katolikus templomban, ezek legendája is kapcsolatba hozhatók a törökellenes győztes hadjáratokkal. A XVIII. századtól a vajdasági szerbek is több csodatevő ikont tiszteltek, a hilandari Háromkezű Madonna kegyképmásolatából a karlócai görögkeleti érsekség területén több is található. A segítő Szűzanyák közül a legjelentősebb a kovilji, a bogyáni, a remetei, a fencki, a hertelendyfalvi és a siklósi. A kegyképeknek külön csoportját alkotják a sötét tónusú Madonnák, melyeket a kolostorok, illetve parókiák leltárkönyvei Arab Szűzanyaként tartanak számon, melyet a pravoszláv néphagyomány szerint Szent Lukács evangélista festette sötét tónusra.

 

A Pétervárad melletti Tekija templomi kegyképe

A szabadkai szerb templomban található Fekete Mária a Brünni Madonna helyi változata. A századfordulón, amikor újjáépítették a templomot, az összes berendezését, az ikonosztázzal együtt kicserélték, csak a Szűzanya trónja az ikonnal maradt közkívánatra az eredeti helyén, mert közismertek voltak a csodatevései.