Alibunártól Karkaturig (településnevek humoros oldala 2.)

 

Mielőtt valaki megsértődne, abbahagytuk a mosolyfakasztó Kárpát-medencei helységnevek begyűjtését, és hazai vizekre eveztünk.

Arra jöttünk rá, hogy Vajdaságban nemigen találkozunk hasonló, humoros hangulatú helységnevekkel. Létezik? Vagy csak nem vesszük észre?

Például Alibunár neve a világ legtermészetesebbjeként hat azoknak, akik naponta hallják, és eszükbe sem jut, hogy eredetileg valóban Ali kútját jelölte. Az Aliból és a bunarból tevődött össze, és természetesen török eredetű. Tudná Ali, az a bizonyos, hogy nevében még mindig él, a mai Bánát déli részén!


Bárhogy is, akár a világ többi részén, vidékeinken is a helységnevek közül szép számú utal valamilyen egyházi kötődésre: Szentmihály/Mihajlovo (kevésbé ismert a Végszentmihály, szerbül: Lokve Alibunar községben), Bácsszentiván, Begaszentgyörgy, Tiszaszentmiklós, Kanizsamonostor, vagy az egyik legszebb nevű – legalábbis számomra –, Szenttamás, a Szent Tamás apostol tiszteletére emelt középkori monostora után.


Tehénitató Mokrin és Hódegyháza között

Előfordul a környező terepviszonyokra, növényvilágra vonatkozó utalás: Kishomok/Mali pesak, az inkább Mokrinként emlegetett egykori Homokrév, vagy Homokos/Mramorak, Temesszőlős/Sočica, Kupuszina/Bácskertes, Meszesfalu/Mesić, Homokdiód/Orešac.
Meglehetősen tekintélyes számú település neve őrzi a korábbi betelepülők, lakók nemzetiségére utaló szavakat, pl. Magyarcsernye, Törökkanizsa, Szerbittabé, Kisorosz, Csehfalva.

Magyarcsernyei templomkertrészlet

Előfordul olyan település is, ahol a névadó egy nemzetség, nemesi család vagy személy volt: Tiszakálmánfalva/Budiszava gróf Tisza Kálmán miniszterelnökről kapta nevét, Tiszaistvánfalva/Járek, melyet 1904-ben, az akkori miniszterelnök tiszteletére változtatták meg Tiszaistvánfalvára, előtte Ireg, Járek, Jármos formában is előfordult.

Tisza Kálmán egykori miniszterlnök Budiszava, vagy Tiszakálmánfalva névadója

Egykori parasztbarokkos tiszakálmánfalvi házak

Banatski Despotovacot, Ernőháza központjában állt a katolikus templom az 1940-es évekig

Továbbá említhetnénk Sajkásszentivánt , mely az 1300-as években a Szentiványiak birtoka volt, továbbá Banatski Despotovacot, magyarul: Ernőházát, mely Kiss Ernő honvédtábornok aradi vértanú nevét viseli, vagy Lukácsfalvát, amely Lukács Lázár örmény nemzetiségű nagykereskedőről kapta nevét, aki 1781-ben az osztrák udvari pénztártól 30 000 lánc bánsági földet vásárolt, és Lukácsfalvát is betelepítette. Szép példa a Pancsovába immár beolvadt Hertelendyfalva/Vojlovica nevének kialakulása. A falu nevét Hertelendy Józsefről, Torontál vármegye főispánjáról kapta, aki egyben a falu gondnoka is volt.



Egykori sváb ház Tiszaistvánfalván/Járekon

Legtöbb mai településen számon tartják a helység nevének eredetét, még akkor is, ha gyakran csak legendák utalnak arra. Viszont vannak egészen hihetetlen hangzásúak, melyek eredete – szinte biztosra vehető –, csak a külső szemlélőnek mulatságos, a bent lakóhoz teljesen hozzánő.

Mondjunk néhányat? Bozítópuszta/Aleksandrovo, Alibunár – török eredetű név: Ali kútja, Brazília/Bagremovo, Sári vagy Babapuszta/ Aleksa Šantić, India, azaz Inđija, Lyukó (Ljukovo), Mérges/Ljutovo, Lesemér/Ležimir, Körtéd/Kruščica, Szolnok/Žarkovac (Vajdaságban is van!), Karkatur/Mićunovo.

 A sort gondolom folytatni lehet.