Kegyesség, becsület, kitartás – a Karátsonyiak Beodrán

Vajdaságból teljesen eltűntek az örmények, már-már az emlékük is. Az elmúlt, tavaszi hónapokban Újvidéken lángolt fel a vita, vajon meddig pusztítják még a városatyák a vidékről eltűnt nemzetek kulturális emlékeit a modern városküllem és az égető szükségletek nevében, amikor mindenki tudja, hogy csupán arról van szó, hogy olcsóbb megoldás lebontani a régit, a telket jó pénzért értékesíteni, mintsem állandó ráfordítással életben tartani. Az örmények nem csak Újvidékről, hanem Vajdaságból is eltűntek, a kevés megmaradt pedig beolvadt. Egykor a bánáti világ formálói voltak, mint például a Karátsonyiak Beodrán/Novo Miloševón.







Az örmény származású Karátsonyi család a XVI. század végén Franciaországból települt Moldvába, majd Erdélybe. Itt vette fel a Karátsonyi nevet, címerlevelét is feltehetően egy erdélyi fejedelemtől kapta. Nemességét ezt követően erdélyi fejedelmek és magyar királyok is többször megerősítették.

A család a XVIII. – XIX. században a Magyarország iránt tanúsított hazafiságának köszönhetően köztiszteletnek örvendett. Beodrát első ízben 18 ezer holddal együtt Karátsonyi Kristóf fia kapta donációba a törökök ellen küldött harcosaiért a XVIII. század elején – ekkor vette fel a család a „Karátsonyfalvi és Beodrai gróf” nevet. A család egy másik ősének, Karátsonyi Lázárnak (Torontál vármegye alispánja, majd országgyűlési követ) pedig közjóérti áldozatkészségéért, valamint a franciák ellen vívott háborúba küldött száz fős saját csapatáért Ferenc császár a Temes vármegyében fekvő nagy-zsámi uradalmat adományozta. A magyar grófi címet 1874-ben Karátsonyi Guidó (császári és királyi kamarás, belső titkos tanácsos, országgyűlési követ, osztrák gróf) szerezte meg, aki jelentős adományokkal támogatott különböző alapítványokat és a Magyar Tudományos Akadémiát. A gróf országos ismertségre az erénydíj alapításával tett szert 1881-ben, amelyet a vagyontalan, de jó erkölcsű leányok kiházasítására hozott létre. Fia, Aladár és unokája, Jenő is császári és királyi kamarás, utóbbi főrendházi tag volt.

A család tárgyi emlékeinek szomorú sors jutott, mint annyi más magyar történelmi családénak – 1846-ban épített egyemeletes, klasszicista stílusú urasági kastélyuk, amely az egyik legszebb bánáti kastély, kísérő építményével együtt egyelőre pusztulásra van ítélve. Utóbbi utolsó tulajdonosát, Mohot Ádámot 1944. őszén azok a partizánok verték agyon, akiknek ő korábban kenyeret adott. Ma már csak az egyik kastély áll – ugyanis két testvér, két kastélyt építetett, sőt a Bűnbánó Szent Mária Magdolna római katolikus templomnak is azért van két tornya, mert két Karátsonyi-fivér építtette –, az is elhanyagolt állapotban van. Karátsonyi Jenő egykori fenséges kastélya teljesen eltűnt.

Egyébként a falu lakossága Akacs, Kerektó és Somogy helységekből származik, olyan magyarok és szerbek telepedtek le, akiket a hatóságok fékezhetetlen kicsapongásaik miatt előbbi lakóhelyeikről eltávolítottak. Az 1740 körül érkezett görög keleti szerbek érkeztek 1759-ben saját költségükön templomot építettek. A Karátsonyiak keze alatt izmosodó községben, az 1781-től számítható nagy gazdasági fellendülést követően magyar és német katolikusok telepedtek le. Ők 1796-ban építették első templomukat, ez egy meglehetősen egyszerű, nádfedeles vályogtemplom volt. Mai monumentális, klasszicista temploma 1838 és 42 között épült fel homlokzati két toronnyal, keresztházzal. A templomban máig őrzik az 1893-ban készült, nevezetes gobelin képet, mely Mária Magdolnát és a Kisdedet ábrázolja, Karátsonyi Irma alkotását. Az altemplomban nyugszik a grófi család több tagja.

Beodra a XIX. század végére közel 4100 lakosú nagyközséggé vált, vasútállomással, posta- és távíróhivatallal, takarékpénztárral, ismert volt ecetgyáráról és cementbányáiról. Ma inkább mezőgazdasági jellegű, az egykori virágzó múltat az omladozó épületek jelzik.

1910-ben Beodra 4680 lakosából 2325 szerb,1691 magyar, 598 német, volt, ebből 2240 római katolikus, 2364 görögkeleti ortodox, 53 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökbecsei járásához tartozott. 2011-ben 6020 lakosból 986 magyar, mint legszámottevőbb nemzeti kisebbség, 5146 szerb, 4 német, örmény nincs.

Beodra ma a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség központja, melynek elnöke Bővíz László, a beodrai plébános. Ők őrzik a Karátsonyi-család jelmondatát – Kegyesség, becsület, kitartás –, amit a cserkészzászlóra is ráhímeztek.

Az alábbi felvételek 2016 márciusában készültek:

 

 

És a világhálón fellelhető egykori fotókból is álljon itt néhány:

Karlova (Dragutinovo) és Beodra egyesítésével keletkezett a mai település, mely Miloš Klima partizánhős neve nyomán kapta új szerb nyelvű elevezését, a Novo Miloševót

Ez a kastély sajnos már nem áll