Ahol 72 fokos víz tör föl a földből

Olyan dimbes-dombos, változatos domborzatú település a mai Pacsér, hogy nem csoda, ha a síksághoz szokott szemet egyből elragadtatja. Az egyenes utcák aztán rádöbbentenek, hogy hiába, mégis az Alföldön járunk. Félreértés ne essék: a szép Alföldön, melynek ugyanúgy megvannak az előnyei és hátrányai, mint más tájaknak.

Pacsér mégis különleges. A falu központjába érve láthatóak az építkezési törekvések: a régi megőrzése, de valamiféle egységben. A térség a régi korokban is mintha népszerű lett volna. A településtörténetben különösen megkapó az a fejezet, miszerint 1462-ben Mátyás király az akkor Csongrád vármegyéhez számított Bajmokot s ennek egész környékét, így Pacsér falut is anyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta.



 

Kisújszállásról 1786-ban reformátusok érkeztek a faluba

Egy 1481. évi okmány szerint Mátyás király „Bodrog vármegyei Boroth, Báál, Kakuch, Apátitelke és Pacsér nevű birtokokat, melyek azelőtt Borothi Bíró György birtokai voltak, Markos Péter és Marhártszántói Jánosnak adományozza”. Mátyás kora után is rendkívül változatos a település története, egymást váltogatták az uraságok, a pórnépet pedig hol ide, hol oda irányították. Elevenen élnek még a történetek, mennyire nehezen határozták el annak idején a családok, hogy új hazába költözzenek. Nem volt könnyű mindazt otthagyni, amit Kisújszálláson teremtettek. De olyan kilátástalan volt az élet, hogy rászánták magukat a költözésre. Az ún. kirajzás 1786-ban történt, az emberek akkori félelmei, gondjai pedig félelmetesen hasonlítanak a maiakra.

 

A felújított épületben székel az Oktatóközpont

Balra a római-katolikus templom, előtérben a játszótér, mögötte focipálya 

Aki eltévedne, térképet talál a központban

 

A református templom

 

A gazdasági megkapaszkodás reményét aztán a tavaly nyílt fürdő meghozta a mintegy háromezer lelket számláló faluban. A víz sok fürdővendéget vonzhat, fellendülhet az idegenforgalom, a vendéglátóipar, és általa sok minden más. 2008-ban derült ki, hogy értékes termálvíz felett fekszik a település. Két évvel később sikeres kutatófúrást végeztek, majd az erőfeszítéseket siker koronázta, mert 2013-ban megkezdődhetett a fürdő építése. A mesterséges, mintegy 2000 négyzetméteres tómedert, a gyógyfürdőt 2014 nyarán adták át. Mintegy 1400 méter mélyről tör fel a víz, 72 Celsius-fokos, de a tómederben 28-32 fokra lehül. A termálvíz egyik különlegessége a magas sótartalom, ezen felül lítium, jód, bróm, fluor és kén is található benne, s így már a gyógyvizek közé sorolható. Gyulladásos betegségekben, továbbá izületi-, csont-, bőr- és légúti megbetegedésekben szenvedők számára ajánlják elsősorban.

 

A fürdő látványos bejárata

 

Szinte biztosra vehető, hogy a hamarosan kezdődő fürdési idényben a pacsériak jó házigazdaként fogadják majd a fürdővendégeket. S aki még nem járt ott, megtekintheti a telecskai dombok északi lankáin, a Bács-ér, vagyis a Krivaja partján elterülő dimbes-dombos falut.