Mein Haus ist ein Bethaus (Otthonom a templom) – hirdeti a dunacsébi/Čelarevo római-katolikus templom belső falain ékes németséggel. Ez az egyházi intézmény őrzi leginkább az egykori német ajkú többségi lakosság emlékét. Gondnoka épp nyitvatartotta az ajtaját, amikor május 1-jén arra vezetett utunk. A „nagyhangú", semmivel sem kisebb bajuszú, korosodó, sokat nélkülöző ember benyomását keltő férfi szerint ő és öt öregeasszony (szerbül: pet baba i ja) jár még a katolikus templomba. Ahhoz viszonyítva egészen jó állapotban van. Felhívta figyelmünk a bejárati ajtó feletti bekeretezett, fekete keresztre. Elmagyarázta, hogy a helybeli németek elűzése nyomán az új honfolgalók felgyújtották a fatemplomot, s abból a templomból csupán az a fakereszt (kb. 30 cm magas) maradt meg, ami ott látható. Szavahihetőségében nem voltunk meggyőződve, hisz feljegyzések maradtak arról, hogy 1907-ben leégett a templom... Feltörték a templomot nem egy ízben – tudtuk meg, s ebben nyilván nincs okunk kételkedni –, kirabolták építtetőjének sírját is, aki az alagsorban nyugszik. Felvételünkön is kivehető: a szőnyeg mentén egy részen sötétebb, pirosló márványlapok jelzik a sírlejáratot. Kívülről siralmasabb állapotban van az épület, mint belülről. Bármennyire is kevés hívő maradt, időről-időre őket is meglátogatja a szomszédos helységből a pap. A Palánkától alig 11 kilométerre keletre, a Duna partján fekvő Dunacséb azonban másról is nevezetes.
Gyönyörűszép a Duna-partja például. Sokan a Lav sörről ismerik, és valamennyien inkább a sörgyártól alig 200 méternyire elterülő Dunđerski-kastélyról. A település központja már csak azért is egy nagy parkra hasonlít, mert a központjában levő kastélyt – mint valamennyi uradalmi építményt – park övezi. Így a kastélykerítésen túl is fás területek vannak. Túlzás lenne azt gondolni, hogy egy gondosan ápolt faluközpontba érkezünk, ám a ligethangulat megmaradt. A kastélytól alig száz méterre levő katolikus templom omladozó vakolata nagyban ront a település arculatán. Az nem kevésbé, hogy a templom bal oldala tövében van a piac, míg jobb oldalán végig kerítés húzódik. A kerítésen túl a magasra nőtt gaznál csupán a Szentháromság-szobor magasabb. Szinte hihetetlen, hogy Bácska déli részén, Szerémségben – ahol a katolikus lakosság jelentősen megfogyatkozott a II. világháborút követően –, mennyire sok helyen megmaradtak a valamikori szépségről árulkodó Szentháromság-szobrok! Ezeket nyilván nem merték bántani. Sajnos nem tudtuk megközelíteni.
 |
| „Művészi" szögben a csébi sörgyár |
A Lazar Dunđerski által alapított, csaknem 120 éves sörgyár viszont a dániai Carlsberg kezére kerülve csak nyerhetett. A gyár környéke rendezett, az udvar is a nyugati ésszerűség jegyeti viseli magán. Mellesleg szólva magyar igazgatót küldtek a vállalat vezetésére. A Lav udvarában mostmár sörmúzeum is működik, ami csütörtökönként 14-16 órak között ingyenesen látogatható. A sörmúzeumot is a Carlsberg hozta magával, hiszen a hagyományukhoz tartozik a múlt elevenen tartása.
Nagyon sok csébi család állítólag nemzedékek során át a sörgyárból él. A Dunđerski-család megalapozta jövőjüket. Kár, hogy a csodaszép úrilakot – melyet még Bezerédy Miklós építtetett, és ahol Laza Kostić költő Lenka Dunđerskinek udvarolt reménytelenül –, nem hasznosítják. Kívülről szép – 2011-ben újították fel –, de tartalmat kellene lehelni bele. Ehelyett zárt ajtókat találni.
 |
| Sikerszomj – hirdetik a sörgyár udvarában |
1910-ben Dunacséb 2572 lakosából 1954 volt német, 290 szlovák és 172 magyar. 1991-ben az 5017 lakos közül 137 volt magyar nemzetiségű, 2011-ben pedig 138 a 4138-ból.
 |
| Homokos strand, a szerémségi túloldalon gyönyörű fasor |
 |
| A csodaszép Dunđerski-kastély |
 |
| Az ajtó nyitva, bárki sétát tehet a kastély körüli parkban |
 |
| „Szövevények" |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése