Elárvult templomaink

 

Elárvult templomainkról ad hírt a bácsföldvári Czini Tibor a templom.hu honlapon. Állapotuk napról-napra rosszabb, senki sem viseli gondjukat, és bizony szerte a tartományban elég sok van. A templomok a falvak, városok központjában épültek, annál szembeötlőbb a pusztulás nyoma. Ezek az egykor csodaszép közösségi helyek hívők és gondoskodó intézmény híján valóban pusztulásra vannak ítélve. „Ne hagyjátok a templomot…” – figyelmeztet Reményik Sándor verse, s ugyanerre int Czini Tibor összefoglalója is.
Bácsordas, Bácstóváros, Bécsújlak, Boróc, Dernye, Dunabökény, Dunacséb, Kerény, Klári, Küllőd, Módos, Nagyszered, Párdány, Paripás, Szépliget, Szivác, Torzsa, Zsablya azok a helységek, melyek templomait bemutatta a honlapon. A sor nem végleges. Mert a tátongó, lassan beszakadozó épületek nemrég még csak a német lakosság hiányára mutattak rá, mostmár a horvát, s mind inkább a magyar lakosság el-eltűnésére is.


Íme néhány templom Czini gyűjtéséből:

Bácsordas (Karavukovo)
 

A második világháborúig főleg németek lakták, és ők építették ezt a templomot. Nagyon rossz állapotban van és rajta is, mint sok másik társán csak a felújjítás segíthet. Teljessen lekopott falainak egy részéről a fehér színű festék, s mennyezete is kezd átnedvesedni. A plébániát Jakob Pfeifer látja el Hódságról. Híveinek száma 10-20 főre tehető. 

A plébániát 1766-ban alapították, előtte Doroszló és Gombos leányegyháza volt. A régi templomot 1764-ben emelték, 1785-ben kibővítették és újat építettek. A templom névadója: Szent Márton püspök.

Bácstóváros (Tovariševo)

Bácstóváros  3000 lakosú település, Bács és Boróc (Obrovac) között települt. Borromeo Szent Károly tiszteletére szentelt római katolikus temploma a falu központjában található nem messze a szerb templomtól. Valamikor az 1800-as években a német hívek építették. Híveinek száma ma megközelítőleg százra tehető, néhány magyar a többi horvát nemzetiségű. A templomot a bácsi plébános látja el. Ez a templom is nagyon megvan rongálódva és ha nem segítünk rajta néhány év múlv hasonló sorsra fog jutni, mint küllődi és bácsújlaki társa. Oldalfalai át vannak nedvesedve, tornya is részben megrongálódott, főleg a harangház környékén. A templom Szent Károly nevét viseli.




Dunacséb (Čelarevo)
Dunacséb Délnyugat-Bácskában Palánka (Bačka Palanka) és Dunagálos (Gložan) szomszédságában fekvő helység. Valaha Dunacsében is laktak németek, akik a templomot építették. Ma körülbelül  250 a hívők száma, akik képtelenek a templomot önerőből felújítani. A templom katasztropfális állapotban van. Tornyának homlokzati részéről a nedvesedés miatt lekopott a festék, a harangház környéke is nagyon megvan rongálódva, az oldalfalal nedvesek, tetőszerkezete áll, de ki tudja, meddig. Belsőleg viszonylag jó állapotban van.
Az ősi plébániát már 1493-ban említik. 1802-ben alapították, a templomot 1822-ben építették. 1910-ben 2 571 német, szlovák és magyar lakott a faluban. 1991-ben az 5017 lakos közül 137 volt magyar nemzetiségű.

 

 

 

 

 

Paripás (Ratkovo)

Paripás, vagy Ratkovo Nyugat-Bácskában helyezkedik el Hódság (Ođžaci), Parrag (Parage) és Pincéd (Pivnice) között. Római katolikus temploma Nepomuki Szent János tiszteletére épült 1818-ban. Római katolikus lakosságát a második világháborúban kitelepítették, így hívek nélkül maradt. Híveinek száma jelenleg 70-80 között mozog.

A templom rossz állapotban van, tetőszerkezete különösen. Félő, hogy egyszer, nem is túl sokára beomlik. A temetőben épített Szent József kápolna, akárcsak a Kálvária romokban hever.
1910-ben 4 073 német, szerb és magyar lakott a faluban. 1991-ben 4 130 lakosa volt ezek közül 38 magyar nemzetiségű.

 

 

 

Küllőd (Kolut)

Küllőd vagy Kolut Vajdaság északnyugati területén helyezkedik el Bezdán és Béreg szomszédságában nem mesze a Dunától. A falu központjában áll a katasztrofális állapotban lévő Keresztelő Szent János tiszteletére épített templom. A faluban mindig is németek laktak egészen az 1940-es évek közepéig míg nem telepítették ki őket. Az 1940-es évek végére tulajdonképpen hívek nélkül maradt, alig maradt néhány horvát és magyar hívője, akik az 1960-as évek végéig hallgattak itt szentmiséket. 1967/68-ban véglegesen bezárták a templomot és azóta nem tartja karban senki, nem is csoda, hogy szörnyű sorsra jutott. Az 1990-es évek végén és 2000-es évek elején beszakadt a templom szentélye, 2003-2004-re az egész tetőszerkezet beomlott és a torony is nagyon megrongálódott, közveszélyessé vált.
A plébániát 1754-ben alapították, névadója: Keresztelő Szent János. A templomot 1825-ben emelték a régi romok helyén. Írásban 1482-ben írnak a küllődi várról, ekkor a Geszthy-család birtokolta, 1529-ben Zápolya János birtokolta. 1541-ben a török hatalmába jutott.

 

Zsablya (Žabalj)
Sokan talán azt hinnék, hogy a két világháború előtt lényegesen kevesebb volt a szerb a Sajkás-vidéken, mint magyar vagy német lakos. Hát nem. 1910-ben pl. kb. 5000 szerb lakosa volt a csaknem 8000-ből, valamint 1722 magyar, és 1074 német.
A kisebbségben levő katolikus lakosság mégis gyönyörűszép templomot építtetett. Óriási kár, hogy veszendőbe megy. A plébániát 1805-ben, húsz évvel később pedig az első templomot is felépítették, majd az újat 1901-ben adták át. Hossza 43,6 méter, szélessége 16 méter, a torony 35 méter magas, két harangja is van. Négy éve, 2010-ben beszakadt a tetőszerkezete, elhagyatott, gazdátlan és romos. Noha a városka központjában áll a pravoszláv templom túloldalán. Ki tudja meddig még.

 

Zsablyán is elhagyatott, romos a katolikus templom

És íme az egykor csodaszép módosi (Jaša Tomić) templom torokszorító állapotban, és tovább nem soroljuk.

 

Módos