Utak, kalandok: Than Mór és Károly, a festő és a vegyész

2013. május 19., vasárnap

Than Mór és Károly, a festő és a vegyész

Mór vagy Károly? Ez a kérdés, ha az óbecsei Than fivérekről esik szó. Mórból festőművész, Károly öccséből pedig vegyész lett, további nyolc testvérükről vajmi keveset tudunk. Az Óbecsén királyi tisztviselőként dolgozó apjuk mellől mindenesetre mindketten fiatalon elszármaztak, de a kultúrtörténet mindkettőjüket számon tartja. Ugyanakkor az utókor – talán az óbecseieket leszámítva –, nagyon, nagyon keveset tud róluk. Április derekán a figyelem mégis Óbecsére, és a Than fivérekre terelődött, ahol ekkor nyitották meg a Than Emlékházat, benne a híres festő és a neves kémikus emlékszobájával, és egy tudományos parkkal.

Az egykori ház

Az eredeti Than-ház már olyan rossz állapotban volt, hogy renoválni nem lehetett, ezért lebontották, majd újra felépítették. Rendeltetése szerint ezentúl a tudományok és a művészetek szépségének, az emberi kreativitásban rejlő lehetőségeknek a bemutatására szolgál.A testvérpár emlékét őrzi az 1995-ben alakult Than Fivérek Értelmiségi Kör is, amely megalakulása óta, több elnök vezetésével sokat tett azért, hogy a ház újjászülethessen. A ház végső külalakját és belső tartalmát három fázisban nyeri el. Az első szakasz munkálatai 2010-ben kezdődtek, amit a Tartományi Nagyberuházási Alap 30 millió dinárral támogatott, tavaly pedig a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosított közel 110 ezer eurónyi vissza nem térítendő támogatást. Remények szerint a harmadik fázis a nyárra megvalósul, és az udvari részben szoborpark és nyári színpad kap helyet, egy-egy irodahelyiséget pedig a pályázatírók és a Than Fivérek Értelmiségi Kör számára is biztosítanak. A kör mintegy 18 éves igyekezete valósul meg ezáltal.

De tényleg, ki is volt a két Than fivér, akiknek a nevét utca, ház, értelmiség kör is viseli szülővárosukban?

Károly

Than Károly 14 éves korában beállt a honvédhadseregbe, és a szabadságharc kamasz hőséből kora legtöbb csatát megjárt vegyészprofesszora lett. Legmaradandóbb tevékenysége a gyógyszerészek kémiai oktatásának megszervezése, a magyar nyelvű szakirodalom megteremtése, az általános és fizikokémia meghonosítása, a Magyar Kémiai Folyóirat megalapítása volt. Tanított a belgrádi és a bécsi egyetemen is. Than Károly Görgey Artúrral volt közel egyidős, és a legnagyobb vegyészek voltak ők a maguk korában. Igazi iskolateremtő tudós volt. Alapos előtanulmányai után megválasztják a pesti egyetem tanárává, innentől kezdve egész erejét a közoktatás, közművelődés és a tudományos munkásság hazai felvirágoztatásának szentelte. A kémia tanításának módszerét az egyetemen átalakította; tartalmas és a formában is kiválóan gondos előadásaival nemcsak megkedveltetni tudta tárgyát, hanem fölébresztette tanítványaiban a kutatásra való hajlamot is. A XX. század első felében működő kémiai tudósaink mindegyikét Than Károly tanította. A tanításon kívül az első Magyar Gyógyszerkönyv (Pharmacopoea Hungarica, 1871) kidolgozásában is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Nevéhez kötődik az analitikai mérőoldat faktorbeállító anyagának, a kálium-bikarbonátnak és kálium-bijodátnak (az úgynevezett Than-só) a bevezetése. Közegészségi tekintetben igen fontos munkát végzett: 1885-ben Budapest vízzel való ellátása ügyében, majd az orosz pestisveszély alkalmával hatékony módszert dolgozott ki a fertőtlenítésre.
Károly emlékére létesítettek az egykori szülői házban egy optikai, fizikai és kémiai törvényszerűségeket bemutató állandó kiállítást. Ebben az interaktív tudományos parkban képletek és definíciók nélkül, játékos kísérletek útján lehet megismerni a természet törvényszerűségeit. Számos illusztráció, 26 játék kalauzolja el a látogatókat Newton-bölcsőjének, a Bermuda-rejtélynek, Leonardo hídjának, Püthagorasz-tételének a rejtelmeibe, de a golyóversenyt, a tükörírást, a jég nélküli piruettet is ki lehet próbálni, egy tükör segítségével pedig pillanatok alatt áteshetünk egy csodás alakformáláson is.

Mór

Than Mór, a neves történeti és arcképfestő 1828. június 19-én született. A gimnáziumot Kalocsán végezte, a filozófiát és jogot Pesten – ahol Barabás Miklós festőnövendéke is volt –, de tanulmányait félbeszakította a szabadságharc. A táborozás két éve alatt betegeskedett („folyvást az alföldi lázat hordta magával”) s ennek tulajdonítható, hogy később nem sorozták be császári seregbe, viszont Görgey mellett lett hadifestő. Később jogászként egész albumot rajzolt tele a magyar történelemből merített tárgyakkal, a szabadságharc után pedig komolyan elhatározta, hogy a művészi pályára lép – írja róla a Pallas lexikona. Bécsbe utazott tehát, és itt Rahl Károly vezetése alatt folytatta tanulmányait, kinek helyettese is volt. Később Párizsba, onnan pedig Olaszországba utazott, ahol több évet töltött, míg a 60-as évek elején visszatért hazájába, és Budapesten nyitott műtermet. Még Bécsben festette a Jelenet egy magyar csárdában, Magyar puszta tavasszal, Nyáry Lőrinc elfogatása 1552 című képeit, és Párizsban rajzolta híres Mohácsi csatáját, mely másolatok útján is nagyon ismeretessé vált. 1867-ben a francia fővárosban Fata morganájával keltett nagy feltűnést.
Than Mór az akadémizmus és historizmus mestere. Érdekes, hogy Kossuth Lajos felkérésére ő készítette el az első magyar postabélyeg terveit, és ő álmodta meg a szabadságharc új bankjegyeinek, a Kossuth bankóknak a képeit is. 1862-ben elsőként festett képeket Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményéhez. Ekkor festette szülővárosa temetőkápolnájának oltárképét, a Szent Mihályt, valamint a szerb szabadságharc egyik eseményét megörökítő Karagyorgye halála című képét is. Az évek során számtalan hazafias szellemiségű művet alkotott, több nagyméretű freskót festett a budapesti Vigadóban, és a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának fríze is az ő keze munkáját dicséri. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria és több magyarországi múzeum gyűjteményében. Aki ellátogat Óbecsére, a központban lévő katolikus plébániatemplomban is ritka kincsekre lel: a tekintetet rögtön rabul ejti az a csodálatos főoltárkép, amelyre Than Mór festette meg Mária mennybemenetelét, de a bal oldali mellékoltáron látható, Szent Józsefet ábrázoló festmény is az ő műve. Erre az aláírásán felül rendhagyó módon azt is odaírta: született Óbecsén 1828-ban.
Than freskófestőként is ismert volt, arcképei mégis nevezetesebbek, melyek közül I. Ferenc József király, Deák Ferenc, Liszt Ferenc, Széchenyi István portréi emelkednek ki, kevésbé ismertek a nőkről készített portréi.

Nevezetesebb munkái szinte rendre történelmi eseményekhez kötődnek: Attila lakomája; Jelenet az ónodi országgyülésből 1706 jun. 6.; Alkony a pusztán, Imre király András herceg táborában (1204); Zápolya halála; László király és Habsburgi Rudolf találkozása a harctéren az Ottokár fölött nyert győzelem után; Szent Lászlót vezérükké választják a keresztesek; Kálmán király megtiltja a boszorkánypöröket; IV. Béla újra benépesíti az országot; Nagy Lajos fogadja a külföldi követeket; Mátyás király tudósai körében... A Nemzeti Múzeum lépcsőházában (1866–77) Lotz Károllyal együtt a magyar művelődés és történelem kiemelkedő eseményeit festette meg. Szigorú, monumentális művészete azonban egyre inkább háttérbe szorult Lotz játékosabb, könnyedebb ábrázolásmódjával szemben. A mellőzéstől elkeseredve 1885-ben Olaszországba költözött. Visszatérte után – 1890–96 között – a Nemzeti Múzeum képtárának őreként tevékenykedett. Szerepet vállalt a művészeti közélet intézményes kereteinek megteremtésében is: egyik alapítója volt az 1869-ben létrehozott Magyar Képzőművészeti Társulatnak. Triesztben hunyt el 114 évvel ezelőtt 1899. március 11-én.