Pecze Péter sora

Nemrég Pecesorra irányult a vajdaságiak szeme. Nem azért, mert nagy dolgok történtek volna a tanyasias falucskában, hanem egyszerűen azért, mert néhány ember úgy látta, segíteni kell az alig párszáz lelket számláló közösségen. Őszintén szólva nagy dolog lehetett ez a falu életében. A Budapesten székelő Vajdasági Baráti Egyesület a pecesori iskola részére adományt gyűjtött, a gyerekek a magyar fővárosban adtak műsort, iskolájuk megújult, a média pedig három napon át járta a települést, tévében, rádióban, újságban látni/hallani/olvasni lehetett az egyébként alig emlegetett, megközelíteni sem egyszerű falucskáról, Pecesorról, vagy Poljanicáról, ahogyan a szerbek hívják. Felvételünk március utolsó napjaiban készült, kiadós eső után. Erről talán árulkodik a kép. Hogy mekkora lyukak tátongnak az úton, arról már nemigen. Viszont a jobb oldalt is látható fehér „csíkok" valójában friss faültetvények, melyek végig a faluig vezetnek az óbecsei bekötőúttól kilométereken át. Becsületére váljék, aki ennyi fát elültetett.
Óbecse és Topolya között a tanyavilágba érünk. Igaz, az óbecsei mezőgazdasági kombinát is meghatározója lehet a vidék életének, mert hatalmas birtokai vannak arrafelé, de mint felvételünk is bizonyítja, nem csak szegénység uralkodik a tájon.

Mintha a felhőket is megrendeltük volna a Pecesor felé vezető „mesés" úton

Viszont a faluba érve, egészen más a helyzet. Két utcácska, az Óbecsei és a Pecze  Péter utca kereszteződésénél a bolt, a helyi közösség, az iskola, az óbecsei Samu Mihály iskola kihelyezett tagozata, az egészségügyi rendelő, de még a buszmegálló is. Az iskola épületében az óvoda. Kedves pedagógusok fogadnak, noha mit sem tudtak érkezésemről. A gyerekek még inkább örülnek. Mintha kezdenének hozzászokni ahhoz, hogy a világ rájuk figyel, sőt még ajándékoz is. „Egy újságíró hívta fel rá a figyelmemet, hogy ez egy zsákfalu, 300-400 fős lakossággal, ahol gyakorlatilag nagyon rossz állapotban van az iskola és az óvoda is, és ezek olyan gyerekek, akik között van olyan, aki még Becsén sem járt. Ehhez képest ma a tropikáriumban kezdtek, parlamenti látogatás, Mátyás templom, Hilton, majd ugye itt az este, ahol gyönyörű fellépésük volt itt nálunk, nagyon aranyosak voltak” – mondta Simon Vilmos, a Vajdasági Baráti Egyesület elnöke.

Úgy tűnik, az igazán humánus gesztus nem tévesztett célt.

 

Az iskolában két összevont alsós tagozat működik. Képünkön a 3-4-esek új táblája, mellette a zöldelő régi

A falu 1910 körül egy tanyasorból nőtte ki magát településsé. Az 1960-as évekig még tanyaközösségnek számított. 1997-ben helyi közösség státust nyert el. A vidék urbanizálása az 1960-as években indult el. Először áramot, majd aszfaltutat kapott a falu. Kiépült a vízvezeték-hálózat, 1988-tól van helyi orvosi rendelő, továbbá művelődési otthon. 1966-ban Havas Boldogasszony nevét viselő kápolna épült, amelyet a '90-es évek elején templommá bővítettek. 

Itt találja magát az Óbecse irányából érkező vendég

 

Az Arany János Kultúrotthon udvarában egy tágas, több rendeltetésű nyári színpad épült, amely időszaki rendezvények megtartása mellett nyári tánctáborok színhelyéül is szolgálhat. Egy civil összefogás eredményeként tejátvevő állomás is épült a faluban. A fiatalok jelentős része munkahely reményében a városba költözött, így a falu fokozatosan elöregszik. A lakosság mezőgazdasággal foglalkozik, sokan azonban már azzal sem, hanem a szociális segélyből élnek. Őszre egy gyermek indul első osztályba. Különben két összevont iskolai tagozat (1-2. és 3-4. osztály) működik, valamint az iskola másik szárnyában az óvoda.

Az óvoda és iskola épülete a nyáron bizonyosan megszépül